Több mint kétezer éves gyerekcipőt találtak a dürrnbergi sóbányában

A Hallein városa melletti Dürrnberg-sóbánya a világ egyik legrégebbi – már a vaskorban is használt – sólelőhelye. Az ősi vájatokban lévő só rendkívül jó állapotban tartósította a lábbelit, sőt még a cipőfűző maradványait is.

A múzeum 2001 óta folytat ásatásokat a Dürrnberg-sóbányában. Az idei ásatások a Georgenberg-vájatra összpontosítanak, ahonnan már korábban is előkerültek jó állapotban fennmaradt szövetdarabok, prémből készült ruhák és cipők is, ahogy a mostani gyermekcipő is. Az előkerült lábbeli mai szabványok szerint 30-as méretnek felel meg, ami nagyjából egy ötéves gyerek lábára illene.

„Rendszerint a szerves anyagok idővel felbomlanak. Az olyan leletek, mint ez a gyermekcipő, vagy textildarabok és ürülékmaradványok, amelyeket a Dürrnbergnél találtak, rendkívül ritka betekintést engednek a vaskori bányászok életébe. Értékes információkat nyújtanak tudományos munkánk számára” – mondta az ásatást vezető Thomas Stöllner. Hozzátette, hogy a mostani lelet különlegességét az adja, hogy bizonyítja, hogy egykor gyerekek is jártak a bányában.

Szokatlannak számít, hogy a lenvászonból készült cipőfűző maradványai is fennmaradtak, így arra is lehet következtetni, hogy a lábbelit miként fűzték. A tudósok a cipőkészítés módja alapján arra következtetnek, hogy a lábbeli az időszámításunk előtti második századból származhat. A közelben a régészek további szerves maradványokat is találtak, így például egy fából készült ásólapát töredékét, valamint fűzővel ellátott szőrmedarabkákat, amelyek egykor talán egy kapucni részei lehettek.

A múzeum tájékoztatása szerint az ásatásokat az elkövetkezendő években is folytatni fogják. Céljuk feltárni az ókori vájatrendszer teljes egészét, illetve fényt deríteni az akkori bányászok életére.

Fotó: Német Bányászati ​​Múzeum Bochum