DVAST20231124025_16.jpg

Több mint kétmillió nézőnek szereztek örömet a Győri Balett művészei

2024 őszén ünnepli a Győri Balett fennállásának 45. évfordulóját. Ez idő alatt 192 városban több mint kétmillióan látták a társulat 170 bemutatóját és 2854 előadását. Az évfordulón változatos programsorozattal, benne podcastokkal, balettvonattal és előadásokkal idézik fel a világhírű táncműhely múltját és jelenét.

A Győri Balett 1979-es megalakulása óta meghatározó szerepet játszik a magyar táncművészetben. Az együttes a Magyar Állami Balettintézet akkori végzős osztályából szerveződött, első vezetőjük Markó Iván volt. A társulat létrejötte mérföldkő volt mind a hazai tánc történetében, mind Győr város kulturális életében.

„Halottak napján született meg a Győri Balett, november 1-jén volt az első előadásunk, ekkor mutattuk be Markó Iván koreográfiáját, A Nap szeretteit. A történet azért álomszerű, mert nem volt rá példa korábban, hogy egy végzős osztály együtt maradva új társulatot alapítson, ahogyan az a Győri Balett esetében történt” – idézi fel a kezdeteket Kiss János korábbi igazgató, az együttes egyik alapítója.

Az együttes az évfordulóra egy extrákkal kiegészülő előadás-sorozattal is készül. A Markó–Gombár bérlet keretében a közönség négy különböző táncelőadást tekinthet meg az évad során: a Peer Gynt, a GisL, az Éva és Ádám című esteket, valamint a 20. Magyar Táncfesztivál egyik nagyszínpadi produkcióját.

A jubileumi évad egyik legkülönlegesebb eseménye a Tranzit est lesz, amely során a közönség két nemzetközi koreográfus vezetésével utazásra indul. Jordan James Bridge Falling into Jupiter című sci-fi-balettje egy idegen bolygón, egy másik életforma tükrében vizsgálja az emberi létezést.

Kim Jung-a Mirror című hamarosan bemutatásra kerülő művében a Kik is vagyunk mi valójában? kérdést teszi fel a nézőknek.

A programsorozat egyik különleges eseménye lesz az Ebédelj egy táncossal! elnevezésű rendezvény, amelynek keretében a nézőik, követőik közül sorsolással kiválasztott résztvevők egy exkluzív ebéd mellett találkozhatnak és beszélgethetnek a Győri Balett egy-egy táncművészével.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan indul a Hallgatlak! podcastsorozat is, amelyben a Győri Balett egykori és jelenlegi tagjai mesélnek az együttesről, karrierjük állomásairól és személyes élményeikről. A beszélgetéseket Mohácsi Szilvia kulturális újságíró vezeti, és havonta újabb epizódokkal várják a hallgatókat.

A Győri Balett előadása 1979-ben, a szólista Demcsák Ottó. Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN
A Győri Balett előadása 1979-ben, a szólista Demcsák Ottó. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

2025 tavaszán a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (GYSEV) és a Győri Balett együttműködésében egy „balettvonat” is elindul, amely különleges látvány- és hangzóanyagokkal gazdagítja az utasok utazási élményét. A kampány részét képezik flashmobok és más kreatív meglepetések is.

A Győri Balett vándorinstallációja a balettet népszerűsíti, és tíz győri iskolában lesz látható két-három hétre, ezzel is közelebb hozva a fiatalokhoz a táncművészetet. Az installáció október 20-án a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára lesz elsőként elérhető, majd számos további oktatási intézménybe látogat el.

A Filter – beszélgetős teadélután című esemény során a balett régi és új tagjai, táncművészek, fotóművészek és újságírók idézik fel az együttes 45 éves gazdag és színes múltját. A rendezvényt a főapátság teái kísérik, amelyek igazán különleges hangulatot varázsolnak ezek köré az alkalmak köré.

Ez is érdekelheti

Április 21-én történt

„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.

Hamlet, Nosferatu, progresszív fotók és irodalmi hagyatékok – Programajánló

Hamlet-talkshow a Pesti Színházban, Zsolnay-nap a Néprajzi Múzeumban, Nosferatu a Győri Balettel, irodalmi hagyatékok a PIM-ben, Barbár Családi Nap a Nemzeti Múzeumban, Vad Fruttik a Budapest Parkban, progresszív fotók Budapestről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Március 29-én történt

„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.

Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80

Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.