A James Webb képein a Földtől több mint 200 ezer fényévnyire, a Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisban lévő NGC 346 jelű csillagklaszter látható. Ez a klaszter azért különösen érdekes, mert a korai univerzumra hasonlít, arra a szakaszra, amikor a csillagok kialakulása a csúcsponton volt. A tudósok azt remélik, a csillagrégió tanulmányozása újabb válaszokat adhat arra, hogyan alakultak ki az első csillagok a „kozmikus délben”, csupán 2 vagy 3 milliárd évvel az ősrobbanás után.
Ez az első alkalom, hogy egy másik galaxison belül a kis és nagy tömegű csillagok kialakulásának teljes folyamatát nyomon követhetik.
A vizsgált csillagcsoportban előcsillagok, vagyis protocsillagok vannak, melyek az űrben lévő gázból és porból álló felhők, a csillagok elődei. Ahogy a gáz és por összegyűlik, az a környező molekulafelhőből származó szalagokra hasonlít. Az anyag koronggá alakul, ami központi protocsillagot táplálja. Korábban már kimutatták a gázt a protocsillagok körül, a James Webb segítségével a port is detektálták.
A 2021 karácsonyán felbocsátott James Webb a legnagyobb teleszkóp az űrben. Olyan objektumokat lehet vele vizsgálni, amelyek túl régiek, túl távoliak vagy túl halványak a Hubble űrteleszkópnak. A James Webb 2022 júliusban több milliárd éves, távoli galaxisok nagy felbontású képeit készítette el, de felvételein megmutatta a Jupiter óriásbolygó időjárási viszonyait, holdjait, magassági szintjeit, felhőtakaróját és sarki fényeit is.
A kutatócsoport egyik tudósa, Guido de Marchi, az Európai Űrügynökség munkatársa elmondta: lehetséges, hogy nemcsak a csillagok, hanem a bolygók építőköveit is látják. „Mivel a Kis Magellán-felhőben a csillagszületés csúcspontján a galaxisokhoz hasonlóak voltak a viszonyok, elképzelhető, hogy a Föld típusú, azaz kőzetbolygók korábban jöhettek létre az univerzumban, mint gondoltuk volna” – magyarázta.
Nyitókép: látványrajz a James Webb űrteleszkópról. Fotó: NASA GSFC/CIL/Adriana Manrique Gutierrez