Borond_hid_19

 

A kiállítás fókuszában történelmi eseményeket ábrázoló gyermek- és ifjúsági rajzok állnak, amelyeket a németországi Paderborni Egyetem művészetpedagógia szakos hallgatói bőröndökben rendeztek el, és egyéb tárgyak kontextusában installálták. A tárlaton kilenc ilyen koffert láthatunk, amelyek tulajdonképpen mikromúzeumként működnek, hiszen a bennük elhelyezett tárgyak komplex egységet képeznek.

 

A gyerekrajzok fontos dokumentumai egy adott korszak mindennapjainak, sorsfordító eseményeinek, társadalmi változásainak és nemzeti hagyományainak, hiszen a gyermekek nézőpontja mindig ártatlan, ezért képesek olyan részleteket is észrevenni, amelyeket a felnőttek már nem ismernek fel, így általuk új megvilágításba kerülnek a történelmi események és maga a gyermekkor története is.

Borond_hid_6

 

A kiállítás a bőröndmúzeum műfaja által helyezi új perspektívába a gyerekrajzokat. A művek által közölt információkat térképek, tankönyvek, apró játékok, makettek, ruhák és egyéb tárgyak egészítik ki. Minden egyes bőrönd koncepcióját egy igen részletes leírás ismerteti, így könnyebben érthető, hogy a hallgató milyen úton indult, és hova jutott el. A leírások angol és német nyelvűek, amiből kiderül, hogy utaztatható tárlatról van szó.

Kár, hogy ehhez a helyszínhez nem készültek el a magyar nyelvű ismertetők, hiszen nem feltételezhető, hogy itthon mindenki jól ért valamilyen idegen nyelven, és még így is volna, egy hazai helyszínen elvárható, hogy legyenek magyar nyelvű ismertetők, ezért ezért kár volt megspórolni a leírások lefordítását.

 

Borond_hid_5

A hallgatók kétféle megoldást választottak: vannak olyanok, akik a nagy történelmi események személyes vonatkozásait kutatták, míg mások inkább a családi történetekből indultak ki, és így jutottak el a nagy eseményekig. Lena Heller Karácsony a Rammelsbergnél című bőröndje például azt mutatja meg, hogy száz évvel ezelőtt egy bányász családban hogyan telt az ünnep.

 

Nagyon érdekes Jasmin Middeke és Aline Behrens kofferje is. Ők mindketten a nemzetiszocializmust választották témául: Middeke a Hitlerjugend mindennapjait mutatja be, míg Behrens a családi életre és a gyermekkorra fókuszál. Mindkét munka nagyon sok eredeti tárgyat tartalmaz, amelyek a náci éra hétköznapjairól tudósítanak, és rámutatnak arra, hogy a történelemnek egy igen sötét időszakában a mindennapokban, a gyermekek és a családok személyes életében mégis voltak boldog pillanatok.

 

Borond_hid_14

A Gabriela Yusef által készített bőrönd az arámi, az asszír és az örmény népirtást dolgozza fel, rámutatva arra, hogy ezek az események párhuzamba állíthatóak az Irakban és Szíriában jelenleg is zajló polgárháborúkhoz. A bőröndben két gyerekrajz található: az egyik egy száz évvel ezelőtti népirtást dolgoz fel, a másik pedig egy szír menekült gyermekének helyzetét tárja elénk. A bőröndbe helyezett tárgyak alkalmasak arra, hogy érzékenyítsék a szemlélőt az idegen kultúrák, mások szenvedései iránt, és hogy rámutasson, milyen szörnyűségek történnek ebben a régióban.

 

Szintén kiemelkedő Jutta Ströter-Bender bőröndje, amely Walter Macke gyerekrajzának jelentőségét és kontextusát boncolgatja. Walter a híres expresszionista festő, August Macke fia volt, a művész az első világháború csatáinak egyikében halt meg. A gyerekrajz így egy egész generáció történelmi dokumentuma: azokról a fiúkról mesél, akik korán elveszítették édesapjukat, és gyakran új családot kaptak édesanyjuk újraházasodása révén, apjukról pedig csak idealizált emlékeket őriztek.

Borond_hid_11

 

Regina Reimer munkája a Wilhelm Daiberrel és Nünberg Archívumban található gyermekrajzokra fókuszál, ráébresztve a szemlélőt arra, hogy ennyi év távlatából mennyire jól látszik a rajzokon a tanító Daiber hatása.

 

Aileen Solomon a háború fogalmáról gondolkodik, és azt vizsgálja, hogy Kathe Kollwitz hogyan vált pacifistává, Diana Yalcin az NDK-s kisdobosok életéről állított össze bőröndöt, Jennifer Yanik témája pedig a segítő Svájc.

 

Jó, hogy ilyen sok, második világháborús témájú bőrönd került ebbe a kiállításba, ráadásul ezek mind-mind más szemszögből dolgozzák fel ezt az időszakot, ezért a befogadóban sokban árnyalják azt a képet, amit korábban kialakított magában erről a periódusról.

A kiállítás február 16-ig látható a Deák17 Galériában.

Kocsis Katica

Fotók: Beszédes Noémi