Tudomány
Révai Miklós élő organizmusokként képzelte el a nyelveket
Kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született a bánsági Nagyszentmiklóson Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar helyesírás alapjainak kidolgozója, a magyar történeti nyelvészet egyik megalapozója, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.
A mesterséges intelligencia fejtette meg a kétezer éves szöveg titkait
Negyven évvel felfedezése után megfejtettek egy kétezer éves szöveget Izraelben új fényképészeti technológia és a mesterséges intelligencia segítségével.
A varjak szárnyas utcai harcosok, akik akár az emberre is rátámadhatnak
Budapesten tavasszal megszaporodnak a varjútámadások. De miért rontanak ránk ezek a madarak, és hogyan lehet elkerülni a kellemetlen találkozásokat?
Ritz, a szállodások királya sosem mondott nemet a vendégeinek
Százhetvenöt éve, 1850. február 23-án született César Ritz, „a királyok szállodása, a szállodások királya”. Ritz elhíresült alapelve szerint a vendégnek mindig igaza van, így a szállodás még a legképtelenebb kívánságokra sem mondott nemet.
A matematikusok fejedelme nélkül talán Einstein relativitáselmélete sem született volna meg
Százhetven éve, 1855. február 23-án halt meg Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász, minden idők egyik legnagyobb matematikusa, „a matematikusok fejedelme”, akinek számtalan intézmény és egy kisbolygó mellett a mágneses indukció mértékegysége is a nevét viseli.
Szegedi kutatók fejthetik meg a Fekete-tengeren kialakuló cunamik okát
Fekete-tengeren kialakuló cunamik nyomait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az üledékek elemzésével megállapították, hogy az utóbbi háromszáz évben a nyugati partvidékre több szökőár is kifuthatott.
Kétezer éves római kori bazilika romjait tárták fel egy londoni irodaház alatt
Az épület egykor a fórum részeként a város politikai és gazdasági központja volt. A maradványokat beépítik egy újonnan felhúzandó irodaház designjába.
Műemlékké nyilvánítják és felújítják a magyar Anne Frank szülőházát Nagyváradon
Műemlékké nyilvánítják és felújítják a nagyváradi zsidóság elhurcolását naplójában dokumentáló holokausztáldozat zsidó gyereklány, Heyman Éva szülőházát Nagyváradon.
Hadi célokra vitték el a veszprémi harangokat
Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály-főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az Öreg Mihályként emlegetett nagyharang, valamint a főszékesegyház öt új harangja március 2-ig a főtemplom előtt látható.
Ördögráják és egy NASA-expedíció húzza a tenger mélyére ezt a kutatónőt
Dr. Ari Csilla tengerbiológus a búvárfiziológia és űrkutatás határán kutatja a mélytengert. Képeiből kiállítás nyílt a Természettudományi Múzeumban.
Közel százharmincmillió forintot ért a lyukas dollár
Visszaszolgáltatott Lengyelországnak az ausztrál rendőrség egy, a 19. század elejéről származó nagy értékű érmét, amelyet a toruni múzeumból loptak el a 2010-es években, és amely végül egy perthi gyűjtőnél kötött ki.
Hány száz kilométert képes lefutni az ember megállás nélkül?
Ugyan evolúciós szempontból nem erre fejlődtünk ki, mégis képesek vagyunk extrém távokat futni. Az edzettség mellett mentális erőre is szükség van az ultrafutáshoz.
Megtalálták II. Thotmesz fáraó sírját Egyiptomban
A luxori Királyok völgyének közelében bukkantak a leletre – közölte a kairói műemlékvédelmi minisztérium.
Goudától a dijoni mustárig ikonikus ételek tucatjai tűnhetnek el az éghajlatváltozás miatt
Más élelmiszer-termelő régiók viszont új lehetőségekhez jutnak, lehet, hogy hamarosan svéd burgundit és angol chardonnay-t fogunk kortyolgatni.
Görögország évtizedes hiányt pótol új, különleges múzeumával
A tenger mélyén felfedezett régészeti leleteket bemutató új múzeum nyílik jövőre az Athén melletti kikötővárosban, Pireuszban – jelentette be hétfőn Lina Mendoni görög kulturális miniszter.
Az elektromos feszültség névadójának templomot szenteltek Olaszországban
Kétszáznyolcvan éve, 1745. február 18-án született Alessandro Giuseppe Volta olasz fizikus, az elektromosságtan úttörője, az első galvánelem feltalálója, illetve az elektromos feszültség mértékegységének, a voltnak a névadója.