Tükör, iránytű és keretrendszer a minőségközpontú múzeumokért

Egy kis önreflexióra, múzeumi önvizsgálatra, ezáltal az intézmény külső és belső működésének, megítélésének javítására, a múzeum által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésére és a látogatói elégedettség növelésére irányuló kezdőlépéseket megtenni bizonyára nem könnyű, de sosincs késő, és érdemes mihamarabb nekikezdeni ennek a soha véget nem érő építkezési folyamatnak.

A hazai muzeális intézmények többsége mostanra már fontosnak tartja a stratégiai gondolkodást, a megújulást és a folyamatos fejlődést, és vannak is bőven ilyen irányú kezdeményezéseik, igyekeznek nem szem elől téveszteni a látogatók illetve az együttműködő partnerek, sőt a munkatársak igényeit, elégedettségét, de erre általában eseti jelleggel, egy-egy kiállításhoz vagy programhoz kapcsolódóan törekszenek. A magyar múzeumok többségénél még nem beszélhetünk a működés tudatos monitorozásáról és rendszer szintű minőségmenedzsmentről, inkább csak egyéni, intézményvezetői ambíciókról és a munkatársak szakmai alázatától vezérelt próbálkozásokról.

Hazánkban a közszférán belül elsőként
a közoktatási és a felsőoktatási területen, majd a közigazgatási szerveknél fogalmazták
meg a minőségbiztosítás szükségességét. A kulturális ágazaton belül a könyvtári
és a közművelődési terület már egységes minőségmenedzsment-rendszert alkalmaz
az uniós tagállamokban a közigazgatási területre kidolgozott, önértékelésen
alapuló Közös Értékelési Keretrendszer figyelembevételével. Azonban múzeumi
területen jelenleg egységes minőségmenedzsment-rendszer még nem működik. A szakmailag
kiemelkedő intézményeket, kiállításokat, programokat különféle szakmai díjak
odaítélésével ismerik el. Az év múzeuma elismerés 1996 óta, a Múzeumpedagógiai
Nívódíj 2003 óta, Az év kiállítása pedig 2010 óta kerül átadásra.

A muzeális intézmények esetében alkalmazható egységes minőségbiztosítás kidolgozásának szükségességét 2016-ban fogalmazta meg Magyarország kormánya a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 számú kiemelt projekt felhívásában.

A projekt konzorciumvezetője, a Szabadtéri
Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) az eddiginél
nagyobb fokú tudatossághoz és a hazai muzeális intézmények versenyképességének
növeléséhez, a szolgáltató múzeum szemléletének elterjesztéséhez a
múzeumvezetőknek szóló képzési modul kidolgozása mellett a „Úton a minőségmenedzsment felé. A múzeumi
minőségmenedzsment-keretrendszer” című kiadványával is hozzá
kíván járulni. A képzés és a kiadvány is a projekt keretében lefolytatott, kulturális
minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos komplex kutatásra alapoz.

A kötet lektora, egyben a MOKK mb.
igazgatója és a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek”
projektmenedzsere az alábbi sorokkal foglalta össze a kötet Bevezetőjében a
kiadvány tartalmát és célkitűzését:

„Ez a kiadvány összefoglalja a minőségmenedzsment-rendszer előkészítése céljából végzett kutatások eredményeit, betekintést nyújt a különféle minőség biztosítására szolgáló rendszerek működésébe, bemutatja azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával a múzeumi tevékenységeket át lehet világítani, eszközöket ad a minőségközpontú szervezeti működéshez. A kiadványban ismertetett múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszerre úgy kell tekinteni, mint egy ideális működési modellre, amelynél nem az a cél, hogy mindenki egy az egyben megvalósítsa, hanem az, hogy minél több múzeum találjon benne olyan rendszerelemeket, amelyek támogatják a működési hibák felismerésében, kijavításában, segítik a látogatói és a partnerigények megismerésében, szolgáltatási színvonaluk javításában, működésük hatékonyabbá tételében.”

A MOKK által gondozott Múzeumi iránytű kiadványsorozat 27. köteteként megjelenő kiadvány szerzői a minőségbiztosítás témájának avatott szakértői. Göndör Vera, dr. Gregász Tibor és Kertész Zoltán az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetének oktatói, illetve minőségmenedzsment-szakértői. Munkájukat számos múzeumi szakember bevonásával végezték. A minőségmenedzsment-keretrendszer fejlesztésében és tesztelésében részt vettek a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, a Tomory Lajos Múzeum, a Hatvany Lajos Múzeum – Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, a Zwack Múzeum és Látogatóközpont és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, illetve a tesztelésben segítséget nyújtott a Dobó István Vármúzeum és a Debreceni Református Kollégium Múzeuma is. Észrevételeikkel, javaslataikkal, gyakorlati példáik bemutatásával nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az eltérő méretű, besorolású és különböző adottságokkal rendelkező múzeumok valós igényeit figyelembe vevő, rugalmas keretrendszer születhessen meg.

Az „Úton a minőségmenedzsment felé. A
múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszer” című kötet hamarosan ingyenesen letölthető az alábbi linken: http://mokk.skanzen.hu/20191223muzeumi-iranytu-27.html

A tudatos múzeumi minőségmenedzsment
témájához kapcsolódva rövidesen megjelenik a Múzeumi iránytű kiadványsorozat
28. számaként a „Fókuszban a közönség.
Útmutató a család, gyermek és iskolabarát múzeumi működéshez, a
múzeumpedagógia, az önkéntesség és az IKSZ minőségmenedzsmentjéhez” című
kötet is, mely a múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszertől függetlenül is
bevezethető modelleket, ezek kritériumait mutatja be, illetve a belső
folyamatok javítását elősegítő javaslatokat tartalmaz.

A Múzeumi iránytű kiadványsorozat további, már megjelent kötetei
pedig az alábbi linkre kattintva érhetők el:
http://mokk.skanzen.hu/modszertani-kiadvanyok1.html

Már lehet jelentkezni a Minőségmenedzsment című 30 órás képzési modulra, melyre következő alkalommal már a projekt fenntartási időszakában, 2020. április 20. és 23. között kerül sor. A képzésről, melyre 2020. március 20-ig lehet jelentkezni, további információ itt érhető el: http://mokk.skanzen.hu/minosegmenedzsment-m30t.html

A minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos komplex kutatásra és az „Úton a minőségmenedzsment felé. A múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszer” című kiadvány megjelentetésére a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ konzorciumi vezetésével és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár partneri együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.