Egy kis önreflexióra, múzeumi önvizsgálatra, ezáltal az intézmény külső és belső működésének, megítélésének javítására, a múzeum által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésére és a látogatói elégedettség növelésére irányuló kezdőlépéseket megtenni bizonyára nem könnyű, de sosincs késő, és érdemes mihamarabb nekikezdeni ennek a soha véget nem érő építkezési folyamatnak.

A hazai muzeális intézmények többsége mostanra már fontosnak tartja a stratégiai gondolkodást, a megújulást és a folyamatos fejlődést, és vannak is bőven ilyen irányú kezdeményezéseik, igyekeznek nem szem elől téveszteni a látogatók illetve az együttműködő partnerek, sőt a munkatársak igényeit, elégedettségét, de erre általában eseti jelleggel, egy-egy kiállításhoz vagy programhoz kapcsolódóan törekszenek.  A magyar múzeumok többségénél még nem beszélhetünk a működés tudatos monitorozásáról  és rendszer szintű minőségmenedzsmentről, inkább csak egyéni, intézményvezetői ambíciókról és a munkatársak szakmai alázatától vezérelt próbálkozásokról.

Hazánkban a közszférán belül elsőként a közoktatási és a felsőoktatási területen, majd a közigazgatási szerveknél fogalmazták meg a minőségbiztosítás szükségességét. A kulturális ágazaton belül a könyvtári és a közművelődési terület már egységes minőségmenedzsment-rendszert alkalmaz az uniós tagállamokban a közigazgatási területre kidolgozott, önértékelésen alapuló Közös Értékelési Keretrendszer figyelembevételével. Azonban múzeumi területen jelenleg egységes minőségmenedzsment-rendszer még nem működik. A szakmailag kiemelkedő intézményeket, kiállításokat, programokat különféle szakmai díjak odaítélésével ismerik el. Az év múzeuma elismerés 1996 óta, a Múzeumpedagógiai Nívódíj 2003 óta, Az év kiállítása pedig 2010 óta kerül átadásra.

A muzeális intézmények esetében alkalmazható egységes minőségbiztosítás kidolgozásának szükségességét 2016-ban fogalmazta meg Magyarország kormánya a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 számú kiemelt projekt felhívásában.

A projekt konzorciumvezetője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) az eddiginél nagyobb fokú tudatossághoz és a hazai muzeális intézmények versenyképességének növeléséhez, a szolgáltató múzeum szemléletének elterjesztéséhez a múzeumvezetőknek szóló képzési modul kidolgozása mellett a „Úton a minőségmenedzsment felé. A múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszer” című  kiadványával is hozzá kíván járulni. A képzés és a kiadvány is a projekt keretében lefolytatott, kulturális minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos komplex kutatásra alapoz.

A kötet lektora, egyben a MOKK mb. igazgatója és a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projektmenedzsere az alábbi sorokkal foglalta össze a kötet Bevezetőjében a kiadvány tartalmát és célkitűzését:

„Ez a kiadvány összefoglalja a minőségmenedzsment-rendszer előkészítése céljából végzett kutatások eredményeit, betekintést nyújt a különféle minőség biztosítására szolgáló rendszerek működésébe, bemutatja azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával a múzeumi tevékenységeket át lehet világítani, eszközöket ad a minőségközpontú szervezeti működéshez. A kiadványban ismertetett múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszerre úgy kell tekinteni, mint egy ideális működési modellre, amelynél nem az a cél, hogy mindenki egy az egyben megvalósítsa, hanem az, hogy minél több múzeum találjon benne olyan rendszerelemeket, amelyek támogatják a működési hibák felismerésében, kijavításában, segítik a látogatói és a partnerigények megismerésében, szolgáltatási színvonaluk javításában, működésük hatékonyabbá tételében.”

A MOKK által gondozott Múzeumi iránytű kiadványsorozat 27. köteteként megjelenő kiadvány szerzői a minőségbiztosítás témájának avatott szakértői. Göndör Vera, dr. Gregász Tibor és Kertész Zoltán az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetének oktatói, illetve minőségmenedzsment-szakértői. Munkájukat számos múzeumi szakember bevonásával végezték. A minőségmenedzsment-keretrendszer fejlesztésében és tesztelésében részt vettek a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, a Tomory Lajos Múzeum, a Hatvany Lajos Múzeum – Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, a Zwack Múzeum és Látogatóközpont és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, illetve a tesztelésben segítséget nyújtott a Dobó István Vármúzeum és a Debreceni Református Kollégium Múzeuma is. Észrevételeikkel, javaslataikkal, gyakorlati példáik bemutatásával nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az eltérő méretű, besorolású és különböző adottságokkal rendelkező múzeumok valós igényeit figyelembe vevő, rugalmas keretrendszer születhessen meg.

Az „Úton a minőségmenedzsment felé. A múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszer” című kötet hamarosan ingyenesen letölthető az alábbi linken: http://mokk.skanzen.hu/20191223muzeumi-iranytu-27.html

A tudatos múzeumi minőségmenedzsment témájához kapcsolódva rövidesen megjelenik a Múzeumi iránytű kiadványsorozat 28. számaként a „Fókuszban a közönség. Útmutató a család, gyermek és iskolabarát múzeumi működéshez, a múzeumpedagógia, az önkéntesség és az IKSZ minőségmenedzsmentjéhez” című kötet is, mely a múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszertől függetlenül is bevezethető modelleket, ezek kritériumait mutatja be, illetve a belső folyamatok javítását elősegítő javaslatokat tartalmaz.

A Múzeumi iránytű kiadványsorozat további, már megjelent kötetei pedig az alábbi linkre kattintva érhetők el:
http://mokk.skanzen.hu/modszertani-kiadvanyok1.html

Már lehet jelentkezni a Minőségmenedzsment című 30 órás képzési modulra, melyre következő alkalommal már a projekt fenntartási időszakában, 2020. április 20. és 23. között kerül sor. A képzésről, melyre 2020. március 20-ig lehet jelentkezni, további információ itt érhető el: http://mokk.skanzen.hu/minosegmenedzsment-m30t.html

A minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos komplex kutatásra és az „Úton a minőségmenedzsment felé. A múzeumi minőségmenedzsment-keretrendszer” című kiadvány megjelentetésére a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor.  A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ konzorciumi vezetésével és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár partneri együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

Szerző: Kajári Gabi, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

Illusztrációk: pexels.com és Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ