- Tudni kell, hogy az ember, aki a világban alapvető rendet tapasztal, eljut addig a következtetésig, hogy kell "valaki", aki a rendet kialakítja - mondja a tudós. - A világon mindenütt kialakult a vallás: más-más formában, de mindenütt megszületett. Ha most Európát nézzük, azt látjuk, a Római Birodalom romjain rendkívül nyers és barbár kultúrák "beoltásával" született meg a kereszténység, ami hosszú ideig azon fáradozott, hogy a társadalomban is megvalósuljon az isteni rend. Kultúránk szétbomlása akkor kezdődött, amikor a reformáció után a katolikus egyház már nem tudott szellemi-lelki vezető maradni, a protestánsok pedig visszavonultak saját gyülekezeteikbe. Az emberek nagyobb része magára maradt, és megkezdődött az a máig tartó folyamat, amelyben az ember elfordul Istentől, és a helyét keresi a világban. Az erkölcs már nem feltétlenül az Isten-hitre alapul, megszűnt a világ rendjébe vetett hit, és ezzel megszűnt a világunkért érzett felelősségünk is. Ennek az eredménye az, amit tapasztalunk: a gazdaság, a társadalom, a kultúra érdekközpontúvá válása.
A túlélés esélye - VÉGH LÁSZLÓ
Egyéb
A Jézus Társasága Horánszky utcai épületében, amely gyakran ad helyet hasonló eseményeknek, elsősorban egyetemista korú fiatalok voltak kíváncsiak az Emberépítés című előadásra. Ennek gerincét Végh László a Credo folyóiratban szerkesztés alatt álló Eszmény és történelem című tanulmánya alkotta. A szerző-előadó a pszichológia, a szociológia, a közgazdaságtan, a történelem és a teológia módszereinek segítségével igyekezett megrajzolni elsősorban az emberi cselekvés mozgatórugóit, majd azt, hogy az emberi cselekvés mit eredményez a bennünket körülvevő világban.
- A modern vizsgálatok bebizonyították, hogy minden döntésünket a tudatalatti készíti elő, még akkor is, ha a legtudatosabban élő emberek vagyunk - vallja Végh László. - A tudattalanban vágy keletkezik, ami cselekvésre motivál. Erre a vágykeltésre a tudat nem képes. A kérdés az, hogy hogyan cselekszünk.
Végh László szerint tetteink alakulásában sorsdöntő szerepet játszik az erkölcs, ami tanult mechanizmus.
- Számos kísérlet bizonyítja, hogy az erkölcs tanulás útján jön létre - mondja. - Az ember egyedfejlődése során tanult mintákból alakítja ki saját magának azt a világképet, amely lassan belső meggyőződésévé válik. Amíg az ember fiatal, addig nyitottabb, lelkileg képlékenyebb, később ez a belső meggyőződés mind erősebbé, megtámadhatatlanabbá válik. Érettebb és idősebb korban már nehezebben szembesül az ember azzal a felismeréssel, hogy a világ nem olyan, amilyennek ő elképzelte. Ha ilyen helyzetbe kerül, a tudatalatti automatikusan elhárítja az új ismeretet. Ezért nem mindegy, hogy fiatal korban mit tanulunk meg, milyenek a mintáink, mit viszünk magunkkal.
Mindez természetesen akkor válik az egész közösség számára fontossá, ha a mintáink által irányított tetteinket társadalmi összefüggésben vizsgáljuk. Végh László szerint ennek megértéséhez a történelmünket és a valláshoz, illetve a hithez való viszonyunkat kell megvizsgálnunk.
Végh László
1948-ban született, 1956 óta Debrecenben él, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát. Nem sokkal később az universitas oktatója lett, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa. Járt tanulmányúton Németországban, Svédországban, a Szovjetunióban, Japánban és az Egyesült Államokban. Az egyetemen a legfrissebb természettudományos eredményeket bemutató és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kurzusokat vezeti, de érdekli a természettudományok és a vallás kapcsolata is, amiről több tanulmányt, sőt könyvet is írt.
Végh László arra int, ne feledjük, hogy ma már a természeti környezet működése is a mi tevékenységünktől függ. Több kutatási eredményre hivatkozva állítja, rossz úton járunk: jelenlegi életformánk kimeríti az energiatartalékokat, mind több embert tesz munkanélkülivé, ugyanakkor környezetromboló hatása miatt éppenséggel egyre kiszolgáltatottabbá tesz bennünket a természettel szemben - gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, a viharokra, az árvizekre és a többire. A kérdésre, hogy hogyan tovább, így felel:
- Lentebb megyünk. Nemcsak mi magyarok, hanem az egész világ. Bizonyos, hogy a helyzet súlyosbodásával az emberek Isten felé fognak fordulni és a hit újra a világot meghatározó tényezővé válik. Csak az istenképű emberek közösségének van esélye a túlélésre.
