Turulbajnokságot rendeznek Szegeden

A turuljáték szabályait 1903-ban ismertette és adta ki Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester. Ezt követően az ország nagyvárosaiban a sportágat népszerűsítő körútra indult, de a játék csak Szegeden vert gyökeret, és az elsősorban szegényebb társadalmi rétegek szórakozásává vált.

A turult a teniszhez hasonlóan egyéniben vagy párosban játsszák 5x10 méteres pályán, amelynek felezővonalán, két méter magasban háló van kifeszítve. A versenyzők a teniszlabdát különleges keményfa ütőkkel hozzák játékba.

Az ütők egy legfeljebb 15 centi átmérőjű korongból és annak középpontjához merőlegesen rögzített nyélből állnak. Kezdetben a nyél hosszabb volt, és mivel a játék a vívás megalapozó sportágaként indult, azt a végénél vagy a közepénél marokra fogták a versenyzők. Ma már a nyél legfeljebb 18 centis lehet, és többféle, tenyeres, tollszár vagy az ujjak közé rögzített fogásmód is használatos.

A turul más ütős labdajátékokhoz hasonlóan zajlik, ám sajátossága, hogy az adogatás joga az előző labdamenetet elvesztő játékosé. A játszmát az a játékos nyeri, aki legalább két pont különbséggel szerez hat pontot. A mérkőzés a nőknél kettő, férfiaknál és párosban három nyert játszmáig tart. A páros játéknál a labda megütése nincs sorrendhez kötve.

A vasárnapi bajnokság dr. Harsányi Géza gyermek- és tüdőorvosnak állít emléket, aki a 20. század második felének volt kiemelkedő játékosa, egyéniben és párosban 22 bajnoki címet szerzett. A tornán női, férfi, páros, valamint gyermek, ifjúsági és szenior kategóriákban is rendeznek mérkőzéseket.

Fotó: Facebook / Turuljáték