MESZAROS_ZSOLT_CSV_13.jpg

Mészáros Zsolt: Ugyanolyan nagy mosollyal megyek rózsát metszeni, mint gyomlálni

Mészáros Zsolt kertész és tiktokker, a Kertészkedés minden szezonra című közösségi oldal tartalomgyártója még csak 26 éves, de már 45 ezren követik napról napra gondolatait a természet és az ember kapcsolatáról, a növények gondozásának praktikáiról. Mészáros Zsolttal hivatástudatról, a természet szépségeiről, és a Kultúraponton hamarosan induló sorozatáról beszélgettünk.

2000-ben születtél, tehát 26 éves vagy. A kertészeket sokan idősebbnek képzelik el, akiknek volt idejük kitapasztalni, megtalálni a legjobb fűmagot, kiismerni a vetési és ültetési stratégiákat. Mi lehet egy fiatalabb kertész előnye az idősebb szakikkal szemben?

Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlen a szokásokhoz. Tapasztalatszerzést illetően az idősebb korosztály előnyben van, ez nem kérdés. Egy 120 éves bükkfa több mindent látott, mint a 40 éves csemetéje. Ugyanakkor, ahogy a klímánk változik, egyre többen újabb és újabb kísérleteket végzünk kertünkben. Érzékelhetően változik a növénykultúránk. Komolyabb előnyöm nincs az idősebb kollégákkal szemben, hacsak az nem, hogy könnyebben fekszem a hóvirágok elé a videóhoz, mint ők.

Mi indított el azon az úton, ami végül a kertig vezetett? Kitől lested el az első fortélyokat?

Nem valaki indított el a kerthez vezető úton, hanem egy platánfa, amit csak A platánfának hívok, ami Szegeden, a Szilléri sugárút csendes udvarán helyezkedik el. Négyévesen fedeztem fel a panellakás kilencedik emeletéről, és rabul ejtett a mozgása a szélben, a hangja. Aztán a többi fát is figyelni kezdtem. Alsósként lestem el az első fortélyokat a nagyszüleimtől, tatám leszedett egy fűzfaágat, amit vízbe raktunk, majd amikor kigyökeresedett, a mamámmal elültettük egy cserépbe.

Vannak-e olyan innovációid, tapasztalataid, amelyek eltérnek a hivatalos álláspontoktól? Például, hogy hagyjuk-e az avart a kerten ősszel vagy gereblyézzük össze?

A természetben nem hiába történik az, ami. A fák levele ősszel lehull a talajfelszínre, de akik jobban megfigyelték a fák alatt lévő talajt, észrevehették, hogy főleg a puhafák, a nyárfák, fűzfák a kisebb gallyaktól is megválnak ilyenkor, amik szintén leesnek. Ezekre számít a talajélet, a lebontó szervezetek és a növények is. Ezt a körforgást nem szabad megakadályoznunk. Természetesen, ahol gyep van vagy kisebb, talajtakaró növény, virág, arról a leveleket le kell szedni, különben a teljes levéltakarás miatt elpusztulhatnak.

Mit szeretsz leginkább a kertészkedésben? Az új kert telepítését? Vagy tavasszal revitalizálni egy ébredező kertet?

Mindent nagyon szívesen végzek. Ugyanolyan nagy mosollyal megyek rózsát, levendulát, fát metszeni, mint gyomlálni vagy növényeket, fákat ültetni. Szeretek a növényekkel időt tölteni, megvizsgálni őket közelebbről, róluk gondoskodni.

Talán ezért mondhatom ezt igazi szenvedélynek. Mindegy, hogy mely részletét kezdem el a tevékenységnek, lényeg, hogy a növényekhez, kerthez legyen köze.

Jön a tavasz, indul a vetési, ültetési szezon. Milyen témákkal készülsz a Kultúraponton? Melyek azok a kérdések, amelyek állandóan napirenden vannak, amelyekkel folyton megtalálnak?

Ilyenkor az egyik fontos téma a metszés: beszélünk majd a rózsa, a levendula és a málna metszéséről. Megpróbálom mélyebben is bemutatni a tavasz fákra, növényekre gyakorolt hatását. Vannak persze örök kérdések is a tavaszi időszakban: például, hogy miért sárgul ilyenkor a tiszafa, a leyland ciprus, az örökzöld magnólia, a babérmeggy és a korallberkenye. Vannak növények, melyek pont tavaszra időzítik a levélváltásukat, sokszor kérdeznek rá erre. Illetve az átültetésekkel kapcsolatban is sok kérdést kapok.

Az étkezés, az egészségmegőrzés területén számos egymással ellentétes irány van forgalomban. Vannak-e ilyen „világnézeti” szembeállások, afféle „iskolák” a kertészet területén is?

Persze! Örök vita, hogy mikor lehet kiültetni a növényeinket télen a szabadba. Ha lemegy az ásó, akkor nyugodtan ültethetünk, egy fának vagy más szabadban élő növénynek annál jobb, minél hamarabb kikerül a természetes helyére.

De vannak, akik a régi idők tapasztalataira hivatkozva nem ültetnek el semmit sem télen.

A metszési időszak is borzolhatja a kedélyeket, vannak, akik már január közepén a kezükben tartják a metszőollót, és mondják: én már lemetszettem a hortenziám. A metszési munkákat mindig érdemesebb kora tavaszra időzíteni, figyelve a hőmérsékleti előrejelzéseket!

Miért tartod fontosnak a balkonkertészetet?

A balkonkertészkedés azért nagyszerű, mert egy oázist alakíthatsz ki magadnak. Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni ezekre a növényekre, hiszen a balkonon lévő környezet komoly stresszfaktor a számukra. Éppen ezért a paradicsom, a paprika nevelése is figyelmet igényel. Fontos a kimagasló víz- és tápanyag-utánpótlás! Ha odafigyelünk rájuk, a termések íze pont olyan élvezetes lehet, mintha kertben neveltük volna.

Aki kertészkedik, az is járjon a természetbe, az erdőkbe sétálni? Mit profitálhat a kirándulásokból az, akinek otthon is van kiskertje? Milyen tapasztalatokra tehetünk szert?

Határozottan ajánlom, hogy akiknek van kertje, az is járjon erdőbe, hiszen ott megláthatja a természet igazi arcát. Izgalmas lehet a kertünkben található nyárfánk rokonait megfigyelni erdei vad környezetében. Az ott élő növények, élőlények ötleteket adhatnak, miként lehet kertünk olyan, mintha nem is mi, hanem a természet alakította volna ki.

Ahogyan említetted, különösen szereted a szegedi Szilléri sugárút egyik udvarán álló platánfát. Az eszményi kertedet is egy platánfával képzeled  el? Esetleg racionálisabb vagy, és megvizsgálod, hogy otthon megfelelőek lennének-e a platán adottságai?

Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik. Figyelem a kertem más fáit is, hogy vannak-e olyan ágállásaik, amelyek hasonlóak a Szilléri sugárúti platánfáéhoz, és jelen pillanatban az udvaron álló kislevelű hársfa olyan. A kertemben van két platánfa, kíváncsian várom, milyen jellemük lesz. Ugyanakkor a Szilléri sugárúti platánfának ott a helye, ahol van, máshogy nem is tudnám elképzelni, hiszen így ismertem meg őt. Ha áthelyezném, másképp mozgatná a szél az ágait.

Vannak, akik gerillakertészkednek, mások százszámra ültetnek fát. Neked vannak nagy ívű terveid, vagy inkább közös gondolkodásra hívsz mindenkit?

Nekem az a célom, hogy bemutassam a fákat, hogy élőlénytársként tekintsünk rájuk, vegyük észre titokzatos, csendes mindennapjaikat. Fontosnak tartom a szemléletváltást, a közös túrák is ezt a célt szolgálják. Hogy akár olyan személy is elkezdjen érdeklődni a természet iránt, aki eddig nem különösen figyelte.

Ha valaki velem nyitja ki az ajtót a természetre, azt hatalmas sikernek tartom.

Aztán akár megismerkedhet egy számára kedves növénnyel, rájöhet, hogy milyen nagyszerű dolog a természettel együtt alkotni. Ha ehhez segít egy közös séta vagy fáról készült videó, már megérte!

Címlapfotó: Mészáros Zsolt kertész és tiktokker, a Kertészkedés minden szezonra című közösségi oldal tartalomgyártója. Fotók: Csiki Vivien / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – január 15.

Először versenyez magyar film az Európai Filmakadémia Fiatal Közönség Díjáért, európai díjat kapott a Sziget, keresi a zene iránt érdeklődő fiatalokat a Magyar Zene Háza, megvan az év hüllője és az év vadvirága – hírösszefoglalónk.

Hírmozaik – január 6.

Az énekes rigó az év madara, bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár, emléktáblát kapott Krasznahorkai László, kiderült, kik kapják a Magyar Bor Nagydíját – hírösszefoglalónk.

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Vidám zöldségtermesztés a nukleáris katasztrófák árnyékában

Aki kézbe vette Sam Coffman Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert? című könyvét, már bizonyára locsolt a teraszán paradicsompalántákat, vagy rendszeresen jár a hegymászós alaptáborok hippis világát idéző közösségi kertekbe, hogy leszüretelje az epret.