Minden nemzedéknek megvan a maga Beatricéje

Popkult

Kijött a Beatrice legújabb sorlemeze, amire tizenhárom évet kellett várni. Pontosabb persze, ha azt írom: megjelent Feró új albuma, ugyanis a borító szerint ez Nagy Feró és Csillag Endre A Beatrice legendája című korongja. Teszem hozzá, a Ricse évtizedekig Nagy Feró és a Beatrice néven futott. Így pedig ez a CD felfogható sorlemeznek.

Nagy Feró életműkoncertje

BUDAPEST, 2018. április 7.

Nagy Feró énekes, a Beatrice rockegyüttes frontembere életműkoncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. április 7-én este.

Készítette: Mohai Balázs
Személyek: NAGY Feró
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: ADMOHA201804070024
Nagy Feró, a Beatrice frontembere életműkoncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. április 7-én Fotó: Mohai Balázs / MTI

Térden állva

A Beatricéről szólva el kell meséljek két sztorit. Valamelyik szabadtéri ifjúsági parkban (lőrinci vagy csepeli), ahol még felléphettek a fővárosban hetvenkilencben, kötelezően elhangzott a Térden állva. Tudni kell, hogy a szám intrója alatt mindenkinek térdre kellett hullania, s úgy énekelni, hogy „Térden állhat, a gondolat előtt a szó, csak térden állhat”. Nem is lett volna ezzel gond, ha nem hófehér nadrágban megyek a buliba. Nem tehettem mást, szüleim szerezték, egy vámon elkobzott árukkal kereskedőtől. Fekete címkés, gombos, eredeti Levi’s. Naná, hogy azonnal meg kellett mutatnom országnak-világnak, főleg villogni a haverok meg a csajok előtt. „Térdre mindenki! Mindenki!” – adta ki az ukázt Feró a színpadról. Mindenki letérdelt. Kivéve engem. „Te is, ott, hátul!” Ez nekem szólt. Hallatlanra vettem a dolgot, és a mocskos földet pásztáztam a lábam előtt. „Nem hallod?” Mindenki felém fordult. Mit volt mit tennem…

Egy másik Ricse-bulin angol csajokkal futottunk össze. Nem állítom, hogy folyékony társalgás zajlott köztünk. Nem beszéltek elég jól oroszul... Kérdezgették, milyen zene ez a Beatrice, sose hallottak felőle, most járnak először Magyarországon. Biztosítottuk őket, hogy a legjobb, igazi punk. Majd rákezdett a zenekar, és szóltak a kemény rock, a rock blues, rock and roll nóták, meg az AC/DC-k. Nekünk akkor azt mondta az Ifjúsági Magazin, a Magyar Ifjúság, hogy a Beatrice az egy punkzenekar. Az angol lányok persze megnyúlt arccal néztek ránk.

Csúcszenészek a partszélen

Történt, hogy 1980-ban az Omega magával vitte turnéjára a Ricsét, ezzel segítve a szakma szélére, az ellehetetlenülés felé taszított bandán. A koncertkörút csúcsa a szeptemberi Kisstadion-buli volt, amit rögzített a lemezgyár (és a televízió). Fellépett az LGT is. No, akkor szólt első ízben profin, a korszak legjobb magyar hangcuccán a Beatrice. Nyomban kiderült, hogy elképesztően nagyszerű muzsikusok, olyan vokálokat énekelnek, mint annak a rendje, s olyan show-t csinálnak, amilyet illik. Nagy Feró, Lugosi László, Miklóska Lajos, Donászy Tibor szerintem letolták a két nagyot a színpadról.

Donászy Tibor dobos mesélte a Szigeten, Barbaro-koncert után, hogy addig izomból kellett dobolnia, tudniillik a dobszerkót nem hangosították ki, azaz túl kellett harsognia a többieket. A Kisstadion-bulit kivéve már nem koncertezhettek Budapesten, rá egy évre feloszlott a zenekar.

Jött a Bikini, ma Ős-Bikini, 1987-ben a Hamlet, majd újraéledt a Beatrice. És következett a legjobb korszakuk. Ez már jobban dokumentált, nem kizárólag a Belügyminisztérium által rögzített Nagy Feró-konfok, de lemezek, tévéfelvételek tanúskodnak, mennyire a csúcson pörögtek.

Újra a csúcson?

Most pedig ismételten egy csúcsprodukcióval erősítette meg helyét a honi rockmezőny élén a (teljesen átalakult) zenekar, A Beatrice legendája lemezzel. Tavaly még a feloszlás, a vég rémképe kísértett, amikor minden tag kilépett a bandából, majd év végén új koronggal rukkolt elő a Csillag Endre–Nagy Feró szerzőpáros.

A CD – ahogy illik – a címadó nótával nyit. Komoly kezdés, dögös punkszám. A sztorija, mi lenne más, mint a Ricse helye a honi rock and rollban.

„Mi voltunk itt az új világ,
mi voltunk itt a szabadság.
(…)
Ha akartuk, ha nem, legenda lettünk.”

 

Majd a végén a régi bulikból jól ismert strófa:

„Az igazat, az igazat! Oi, Oi, Oi, Oi!”

Erős kezdés után erős folytatás. Tovább a szabadság útján: „az egyetlen út a szabadsághoz még mindig csak a rock and roll” – énekli Feró a Csak a rock and roll-ban.

Ez már nem punk, masszív rock, akár a Tankcsapda. Na ja, a Csapda is punkbandaként kezdte, miként a Damned, majd lettek amolyan hard rock and roll csapat, mint a Motörhead.

A harmadik dal, a Minden bajra, a rendszerváltozás kori Ricsét hozza elénk, miközben a szöveg tovább fűzi a R’n’R tematikát:

„Ami a bajra a legjobb, egy őrületes rock and roll.”

A rock and rollt ott folytatják, ahol 2011-ben, az utolsó sorlemezen abbahagyták, a Vidámság és rock & roll-on.

A Szőke Ciklon a Laczik Ferenc (mint fő zeneszerző) korszak, a zenekar újjászületésének (Ki viszi át…, Vakaroma, Vidámság és rock and roll) stílusában fogant.

A Lucifer főszereplője Feró humora, s az, ahogy beidézi a honi költészet gyöngyszemeit, mint egykoron például a Ki viszi át? Majd én! vagy a Székelyföld üzenete esetében, s ne feledjük a Nem vagyok én Májkrém Jacksont és az Ős-Bikinit, a Sánta Máriát, a Vakaromát, Szomorú az időt… Nem sorolom tovább, itt az új példa:

„A jó cukor már aluszik, csak a rossz cukor van ébren,

bealudt a költő, a költészetnek vége.”

A Sevillai emlék hátterében ott a Hammond-szőnyeg. Az orgona dacára ugyanakkor ez punknóta. Na ja, a Stranglers is használ(t) orgonát. S ha már a Fojtogatók, Móritz Norbert (ex-Hooligans) basszusgitárja dübörög, akár Jean-Jacques Burnelé. A basszus és a dob – Szpuszenik Richárd (Tunyó Öröksége, Art of Beats) – hibátlan kettőst alkotnak, magabiztos alapot szolgálva a gitárnak, az éneknek. A pompás gitárszólók nem okoznak meglepetést, tudniillik Csillag Endre az egyik legjobb a szakmában.

A Mesevilágban Feró kíméletlen korrajzot kínál, a maga spiritualitásával átszőve.

„Az egész világ csak arról szól,
semmit sem ér az adott szó.
Hiúság, kéjvágy és kapzsiság,
nyilvános és kínos hitvallás.”

A muzsika, a klasszikus korszak, a Katicabogárka hangulatában szól.

A Gyere haver tökéletes zárószám, valódi sommázat.

„Ne légy része a csalásnak,
legyen az életed varázslat.
Mondhatnak bármit a gyászhuszárok,
mi vagyunk az utolsó mohikánok.

Próbáld szeretni a világot,
vagy vigyél a sírjára virágot.”

Sokszínű, mégis egységes 

A Beatrice legendája azért frappáns címválasztás, mert amolyan összegzésféle, már a felvonultatott zenei stílusokat tekintve.

Az első két Ricse-album a rendszerváltás előtt kiadhatatlan dalokat gyűjtötte együvé. Az 1991-es, Utálom az egész XX. századot (ami jelen koronghoz hasonlóan szintén mindössze bő félórás), még Lugosival, de már Miklóska nélkül készítették, s folytatta a csúcsra jutott zenekar sikeres útját, amennyiben szerepel rajta slágerkarikatúra (Nyolc óra munka), mozgalmi nóta átirata (Hegyek között), giccses slágerfeldolgozás (Pancsoló kislány), klasszikus rock, történelmi panorámával (Utálom az egész XX. századot, Hősök tere). Az egy esztendővel későbbi, Vidám magyarok az előző ikerlemeze, ám közben szétesett a banda – miként történt tavaly. Eztán következett a már felemlegetett feltámadás időszaka, a Laczik Fecó-éra. Miként most a megújulás Csillag „Csuka” Endrével. A mindenkor sokszínű stílust Feró gondolatvilága, előadásmódja egységesíti.

Noha minden nemzedéknek megvan a maga Beatricéje, az alapdalok mindig szerepeltek a zenekar repertoárján, habár másként szólaltak meg, mivel más-más muzsikusok más korban adták elő azokat. Itt a másik nagy titok, Feró személyisége mellett a kiváló zenészek biztosították mindenkor a produkció magas színvonalát, ami ezúttal sincsen másként.

Összegzésként csupán annyi: „A Beatrice, ó, a Beatrice” még mindig „a legeslegjobb a Föld kerekén!”

Nagy Feró és Csillag Endre: A Beatrice legendája (H-Music Hungary, 2024) 8 szám, 30 perc