Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) 2011-ben hagyta jóvá a sötét energia kutatását célzó, 1,4 milliárd euró költségvetésű Euclid-projektet. A hat évre tervezett küldetés során az űrtávcsővel mindeddig elképzelhetetlen számú, összesen egymilliárd galaxis felmérését szeretnék elvégezni a kutatók. A felmérés az égbolt egyharmadát fedi majd le, időben pedig olyan galaxisokig tekint vissza, amelyek fénye akkor indult el, amikor az univerzum kora a mai 13,8 milliárd évnek mindössze negyede volt – olvasható Kovács József, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagászának cikkében.
„Bár a feladat hatalmas, a Euclid elsődleges célja meglepően egyszerű. Az általa összegyűjtendő adatok alapján egyetlen, w-vel jelölt szám értékét szeretnék meghatározni” – írta a csillagász a Science című folyóirat cikkére hivatkozva. A w a sötét energia hatását írja le. Ennek a titokzatos antigravitációs erőnek tulajdonítják az univerzum gyorsuló tágulását.
Minden eddigi mérés arra utal, hogy a w értéke –1-hez közeli. Ha kiderülne, hogy pontosan –1, az megerősítené a sötét energia természetének „triviális” megoldását, mégpedig azt, hogy az nem más, mint az Albert Einstein által a gravitációelméletében bevezetett egyszerű finomhangolás, az úgynevezett kozmológiai állandó, amely az üres teret egyfajta veleszületett rugalmassággal ruházza fel – írta a csillagász. A kozmológusok számára ez a megoldás a lehető legrosszabb kimenetel lenne, mivel egy semmire sem használható tényezőt kapnának csak, amely semmit nem mond se a sötét energia forrásáról, se arról, hogy miért éppen ennyi az értéke.
Ha akár csak kicsivel is eltérne a –1-től, vagy jobb esetben értéke az idővel változna, az a kozmológusokat új, átfogó elmélet irányába terelhetné, amelyből új fizikai felismerések születhetnének – tette hozzá Kovács József.
Az űrtávcső jelenleg egy floridai „tisztaszobában” várakozik az indításra és az azt követő egy hónapos útra a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 gravitációs egyensúlyi pontig, ahol a James Webb-űrtávcső is működik.
Az L2 ponthoz történő megérkezés és néhány hónapos kalibrálás után a Euclid elkezdi az égbolt 36 százalékát lefedő felmérést. Mindössze két nap alatt az égboltnak akkora területét fogja átvizsgálni, amekkorát a Hubble-űrtávcső több mint három évtized alatt. Becslések szerint 10 milliárd galaxist, csillagot és naprendszerbeli objektumot fog rögzíteni, új vizsgálható célpontokat azonosítva a James Webb-űrtávcső és a nagy földfelszíni teleszkópok számára. Az adatcunamiból a Euclid-konzorcium egymilliárd galaxis képét elemzi a gyenge lencsézés szempontjából, valamint több tízmillió galaxis színképét, hogy meghatározza térbeli pozíciójukat – olvasható Kovács József cikkében.
Fotó: Valery Hache / AFP
