A hatvanas évek elején, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő bénultság oldódásával új irány kezdett kirajzolódni a magyar filmben, melyet a magyar új hullám elnevezéssel illetnek a filmtörténészek. Ez sokkal inkább korszak, semmint stílusmegjelölés. ?A hazai film történetében azon ritka pillanatok egyike, amikor alkotóinknak a világ számára is fontos mondandója volt, és stilárisan szinkronban szólaltak meg mindazzal, amit akkor a legkorszerűbb európai új hullámok képviseltek.? A magyar új hullámban két rendezőgeneráció filmjei kapcsolódtak össze: már az ötvenes években is pályán lévő Makk Károly, Jancsó Miklós, Herskó János munkái, illetve a hatvanas évek elején fellépő Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor, Szabó István, Kardos Ferenc, Huszárik Zoltán, Magyar Dezső első filmjei.

Szindbad
Szindbád

 

A korszak filmjeit a korábbinál sokkal őszintébb hang, árnyalt, finom lélek- és korrajz, egy új, olykor kíméletlenül deheroizáló magyarságkép és főként a szovjet mintájú kádárista hatalom rendkívül kemény kritikája jellemzi. ?Sokan ? mindenekelőtt Szabó István ? a francia új hullám hatására a töltőtollkamera könnyedségével és személyességével alkottak.? (A töltőtollkamera, eredeti, francia nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: ?A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.? ? a szerk.)

 

A magyar új hullám korszakában elkészülhettek olyan filmek is, mint Bacsó Péter A tanúja vagy Herskó János Párbeszéd című alkotása, amelyek nyíltak bírálták az ?56-os forradalomhoz vezető Rákosi-rendszert. De készültek semmilyen irányzathoz nem köthető remekművek: ?Huszárik etűdjei és Szindbád című játékfilmje, melyekben a ?30-as években kimunkált montázsgondolkodás képzőművészi, festői törekvésekkel párosult?. És ha már szóba kerültek Huszárik mesterművei, meg kell említenünk azt is, hogy a korszak legjelentősebb rendezője Jancsó Miklós volt, aki a hatvanas évek végére az európai művészfilm egyik legnagyobb formaalkotó rendezőjévé vált. Jancsó filmjei ugyanis új mozgóképi nyelvet teremtettek: bennük a tömegek mozgása pontosan koreografált, a szereplők legapróbb mozdulatai is fontos jelentéssel bírnak, a kelet-európai táj pedig történelmi színpadként szolgál azokhoz a történetekhez, melyekben a hatalmon lévők és az elnyomottak küzdelmei elevenednek meg.

 

A magyar új hullám eredményeiben jelentős szerepet játszott az 1959-ben megalakult Balázs Béla Stúdió, ahol bemutatási kötelezettség nélkül kísérletezhetett minden frissen végzett főiskolás ? itt indult többek között Szabó István, Sára Sándor és Huszárik Zoltán pályája is. A magyar új hullám kapcsán azonban nemcsak kiváló rendezők nevét kell megjegyeznünk, hiszen olyan jelentős színészek is remekeltek ebben a korszakban, mint Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Kozák András vagy Bálint András, mellettük pedig színre lépett egy rendkívüli formakultúrájú új operatőrnemzedék, az élen Tóth Jánossal, Sára Sándorral és Ragályi Elemérrel.

Atanu
A tanú

 

A hetvenes évek elején viszont a magyar új hullám lendülete megtört. Herskó János külföldre emigrált, Huszárik második, kevéssé sikeres játékfilmje, az 1979-ben készült Csontváry után tragikus hirtelenséggel meghalt, a ?színészkirály? Latinovits Zoltán öngyilkos lett, Jancsó Miklós pedig hosszú évekre Olaszországba költözött, és új filmjeinek bonyolult formanyelvével csak kevesebb nézőt tudott megszólítani.

 

A korszak tehát ? mondhatni ? lezárult, legtöbb alkotása azonban a mai napig őrzi helyét a magyar film világszerte nagy tekintélynek örvendő klasszikusai között. És ezek a klasszikusok máig hatással vannak a magyar filmkészítők művészetére.

 

Nézzünk is néhány klasszikust a magyar új hullám idejéből, valamint egy mai filmet, amely bizonyítja: a magyar rendezők egy része most is képes úgy alkotni, ahogyan a nagy mesterek tették a hatvanas években.

 

Megszállottak

Makk Károly 1961-es filmjének főhőse Bene László mérnök, aki a fővárosból vidékre helyezteti magát: így menekül el tönkrement házasságából és munkahelyi problémáitól. A férfi először megpróbál kívülállóként élni, és elhatárolja magát a helyi problémáktól, ám csak rövid ideig tud passzív maradni. A súlyos vízhiány megoldásán dolgozó Kecskés igazgató megszállottsága magával ragadja őt is, és hamarosan együtt dolgoznak a legjobb megoldáson, szembeszállva a hivatali bürokráciával. A két fanatikus ember között hamarosan barátság szövődik.

Makk Károly a Megszállottakban egy hétköznapi embert mutat be nekünk, és ezt azzal a finom lélekábrázolással és korrajzzal teszi, amit a Szerelemből ismerünk.

Megszallottak

 

Így jöttem

Az időpont 1945, a helyszín Magyarország: a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy segítsen a fiatal szovjet katonának, Koljának őrizni a gulyát és lefejni a tejet, amit naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos barátság alakul ki, ám miután esznek egy aknásított területre tévedt tehén húsából, Kolja megbetegszik.

Jancsó Miklós 1964-es filmje a Szegénylegények című alkotásához hasonlóan a történelmi múltba repít minket és olyan leckével szolgál, melyet nem árt megtanulnunk.

Igyjottem

 

Álmodozások kora

Szabó István 1965-ös filmjének főszereplői az egyetem kapuján kilépő fiatalok, akik tele vannak lelkesedéssel, tervekkel, és úgy érzik, hogy az ?öregek? állják útját céljaik elérésének. A két generáció összeütközései a főszereplő, Jancsi érzései, gondolatai által tárulnak fel: a fiú megvizsgálja, milyen kapcsolat fűzi a barátaihoz, idősebb kollégáihoz és ahhoz a lányhoz, akibe szerelmes. Aztán az élet közbeszól és megérteti Jancsival: felnőtté kell válnia és reális lehetőségekkel számolva kell beilleszkednie a ?felnőttek? közösségébe.

Szabó István filmje személyes és messzemenőkig könnyed. És benne a legegyedibb módon jelenik meg az a kíméletlen felszólítás, amely egyszer mindenkit utolér: ?Fel kell nőnöd!?.

 

Almodozasok_kora

Feldobott kő

Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az ?50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Így hát földmérői állást vállal, munkája során pedig sok vidéket jár be és sokféle embert ismer meg. Ezek az ő ?egyetemei?. Balázs barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, akivel egy alföldi tanyaközpont kialakításán kezdenek el dolgozni az erőszakos téeszesítés idején. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

Sára Sándor 1968-as filmje önéletrajzi ihletésű alkotás, mely nemcsak egy tehetséges rendező és operatőr életébe enged bepillantást, hanem a múltbéli Magyarországról, s a benne élő emberek sorsáról is hiteles, kritikával megrajzolt képet ad.

Feldobott_ko

 

Sára Sándorral készült interjúnkat ITT olvashatjátok.

 

Szindbád

Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket?

Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.

vlcsnap-2016-08-04-10h39m44s228

 

Jupiter holdja

A Jupiter holdja a hitről, a megváltásról, a csoda lehetőségéről szól egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút meglőnek a határon, aki ezt követően csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern kimenekíti őt, de csak azért, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Mivel útlevelet ígér neki, a fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét: új válaszokat kell találnia mindenre, amiben korábban hitt.

Mundruczó Kornél 2017-es filmje több szempontból is idézi a magyar új hullám alkotásait: a képi világa ? részben a levitáció hiteles megjelenítése miatt ? már-már hipnotikus, a története pedig a jelenkori társadalmi problémákra világít rá. Épp, mint Jancsó klasszikussá érett filmjei?

jupiters_moon_h_2017

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/port.hu

Fotó: port.hu