Új intézetvezetők a Balassi Intézet berlini és bécsi intézetének élén

Az intézetvezetők feladata a Balassi Intézet alapvető célkitűzésével összhangban egy értékorientált országkép közvetítése, közös értékeink nemzetközi megismertetése, a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése.

Molnár Mária igazgatóként a közép-európai gondolat kortárs művészeti reprezentációját tartja fontosnak, bemutatva a régió kérdésfelvetéseit és hozzájárulni az európai értékteremtés folyamatához. A kortárs művészet elkötelezett híveként a kortárs magyar komolyzene, a képző- és iparművészet, az irodalom, a film, tánc és színház megismertetését tartja lényegesnek, koncepciója szerint a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös párbeszéd jegyében.

Szakmai háttér

Molnár Mária művészettörténész, kurátor, szerkesztő, szakíró. Az ELTE Művészettörténész szakán szerzett diplomát.

Szakmai írásai 1991-től folyamatosan jelennek meg különböző szaklapokban: Új Művészet, Műértő, Praesens. Kulturális rovata volt a Magyar Rádióban, és a MTV Múzsa Kulturális híradójának szerkesztője volt.

2003-2004 Ernst Múzeum vezető kurátora. Kiállításokat rendezett Budapesten, Berlinben és Bécsben. Kutatási területe a 20. századi magyar művészet és a közép-európai és magyar kortárs művészet. Projekt, Print, Plakát, Tapéta címmel önálló kötetet publikált az 1990-es évek új műfaji tendenciáiról. Az általa alapított Praesens kiadó több könyvet jelentetett meg kortárs művészet témakörben.

2002-ben alapította a Praesens, mitteleuropäisches zeitgenössisches Kunstblatt Magazint, melynek kiadója és főszerkesztője 2010-ig. A magazin célja a középeurópai kortárs képzőművészet nemzetközi reprezentációjának növelése. A szerkesztői munkában Ausztriából, Szlovéniából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Horvátországból vettek részt munkatársak.

Kopek Gábor a Collegium Hungaricum Berlin vezetőjeként kiemelten fontosnak tartja az intézet láthatóságát, a folyamatos párbeszédet, a horizontális gondolkodást, az interdiszciplináris utak bejárását. Legnagyobb kihívásnak azt látja, miként tudunk együtt élni globálisan, ugyanakkor identitásunkat megőrizve, szabadon egy olyan világban, ahol a társadalmak működésében és sikerességében előtérbe került és meghatározóvá vált a kreativitás, a folyamatos innováció, a tudomány és művészet konvergenciája.

Véleménye szerint az intézet nem lehet csak kiszámítható alapterületű ház, virtuálisan is sokszoroznia kell önmagát. Az online hátterű alkotói folyamatok erősíthetik a ház kulturális identitását és a tartalomfejlesztés szabadságát. Kulturális felhőnek említi a belső logikával és folyamatos koncentrációval fenntartott befogadói attitűdöt, az interdiszciplináris jelenlétet, a horizontális működést. Kiemelkedő jelentőségűnek gondolja az emberi motivációt, az igényt a folyamatos változásra, a megújulásra, a szelekció képességére, a minimalizmus és az alázat őszinte gyakorlására.

Szakmai háttér

Kopek Gábor fotográfus-médiaművész, egyetemi tanár.

Doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg.

Számos országban, többek között Németországba is vendégprofesszorként tevékenykedett.

A MOME Laboratory campusfejlesztési program kezdeményezője és vezetője.

Kopek Gábor, médiaművészt, egyetemi tanárt 2006-ban választották a MoholyNagy Művészeti Egyetem rektorává. A két rektori periódust felölelő programjának eredményeként újrapozicionálta a MOME-t és olyan szakmai fejlődési pályára állította, amelynek köszönhetően mára Európa legjobb egyetemei között tartják számon.