Magyarországon vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek eddig kimaradtak a kulturális lehetőségekből - világított rá a problémára Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Vasárnapi újságnak adott interjújában. Mint elmondta, a 24. órában vagyunk, a magyar társadalom szövetének újraszövésére és a társadalmi együttműködés megmentésére van szükség. Ezért az új évben minőségi változásokat terveznek. A cél: az élet minőségének javítása, a társadalmi mobilitás és a kulturális értékekhez való szélesebb körű hozzáférés.
Az államtitkár felidézte, hogy míg az elmúlt évtizedekben rendszeres gyülekezés, közösségépítés és az együttes értékek létrehozása jellemezte a kis közösségeket, mára elmúlt ez a pszichoszociális esély.
"Egyszerre több fronton, párhuzamosan, különböző szakmai projektekkel és kiváló szakemberek együttmőködésével nagy országos hálózatok kooperációja révén próbáljuk ezt a társadalmi betegséget gyógyítani, amelyben a kultúra csodálatos eszközünkké válik" - ismertette a terveket.
Dr. Hoppál Péter fontosnak tartja, hogy a kisvárosokban, falvakban élő gyermekek és a szegregált közösségekben lakó, alacsonyan iskolázott felnőtteknek, illetve a fogyatékkal élőknek is legyen lehetősége találkozni a kulturális értékekkel. Ezzel is fejlesztve fogékonyságukat, szépérzéküket és érzelmi intelligenciájukat.
A folyamat elindult, jobb életminőséget hoznak az eddig csak a televízió által irányított kulturális fogyasztás helyébe. A Kapunyitogató program által újranyitják a korábban bezárt művelődési házakat, a kulturális közfoglalkoztatási mintaprogram keretében pedig több mint 2000 partnerszervezet, köztük civilek, egyházak és önkormányzatok is közreműködnek. A Nemzetgazdasági Minisztériummal egyetértésben a költségvetésben hatalmas előrelépést tudnak tenni a finanszírozás terén. "Abban bízom, hogy nemcsak a pénz, az érték és az életszínvonal is nő" - tette hozzá.
Az államtitkár arról is szólt, hogy a középosztályi életforma újratanulása, illetve elsajítása az elképzelés, a könyvtárba, múzeumba járás és a koncertek látogatásának rendszeressé tétele. Példaként említette a Filharmonikusok kezdeményezését, akik 240 ezer vidékről érkezett gyermeknek adtak lehetőséget olyan koncertekre való bejutásra, ahol még életükben nem jártak. Az OperaKaland program keretein belül 70 ezren látogathattak ez Erkel Színházba.
?Ha a kulturális esélyteremtés, a kulturális hozzáférés Magyarországon minél szélesebb rétegekhez eljut, akkor bízhatunk abban, hogy egy nyugat-európai életminőséget tudunk vizionálni? - hangsúlyozta az államtitkár.
