Újra színpadon a Zrínyi 1566

A Zrínyi 1566 című rockoperát 2009-ben mutatták be Szigetváron. Mikor és hogyan született meg a darab ötlete?

?Időszámításunk előtt 1994-ben?? (nevet). Komolyra fordítva a szót: ekkor kértek fel, hogy írjak egy Zrínyiről szóló rockoperát, az elképzelés egy horvát?magyar koprodukció volt. Megírtam, de végül elhalt a kezdeményezés. Majd 2007-ben újra eszembe jutott, ekkor felkerestem Paizs Józsefet, Szigetvár akkori polgármesterét, akivel összeraktuk az anyagi hátteret. Az akciónk eredményes volt, 2009-ben színpadra állíthattuk a darabot. Bényei Miklós díszlettervező barátom szokta mondani arra a kérdésre, miért vártunk ennyit a darabbal, hogy ?megvártuk, amíg Sasvári elég idős lesz ahhoz, hogy eljátssza Zrínyit, Feke Pali pedig megszületik ahhoz, hogy elénekelje a másik szerepet? (nevet). Szigetvár ostromának, Zrínyi és vitézei kirohanásának dátuma szeptember 7-e, az ehhez legközelebb eső hétvégén játszottuk először a darabot.

Mitől különleges az előadás?

A Zrínyi 1566-ot már az ország több pontján is játszottuk, de igazán Szigetváron van otthon, arra a helyszínre is terveztük. Édestestvérét, az Egri csillagokat 2003-ban mutattuk be, és szintén a saját helyszínén, az egri várban játsszuk. Törekszünk egy bizonyos ?színház-szobor? megteremtésére, ami azt jelenti, hogy a nyári időszakban, ugyanazon a helyszínen ugyanabban az időben elérhetőek ezek az előadások. Tehát ha augusztus első két hetében valaki Egerbe látogat, akkor tudnia kell, hogy az Egri csillagok című darab megy a várban; ahogyan szeptember első két hetében Szigetváron a Zrínyi-rockopera.

Horvát származású szereplők is játszanak a történetben. Végül sikerült tető alá hozni a koprodukciót?

A horvát?magyar koprodukció végül nem jött létre, de úgy gondoltam, mivel Zrínyiről beszélünk, az volna szép, ha a magyar előadásban horvát szereplők is lennének, mint Vidákovics Szláven horvát nemzetiségű magyar színművész, aki a kezdetektől fogva benne van a darabban. Zrínyinek egyébként Csáktornyán volt a másik sasfészke ? ide menekítette a feleségét és a gyerekeit, amikor jött a török veszedelem Szigetvárra ?, így hihetetlen kultusza van ott Zrínyinek. Létezik például egy Zrínyi-gárda, amely szintén szerepel az előadásban: amikor Zrínyi összehívja Szigetváron a vitézeket, a magyarok mellé becsatlakozik az ízig-vérig horvát csapat. Ez nem kicsit mozdítja meg bennünk az összetartozás és a béke érzését és a szellemiségünk kapcsolatát.

Mennyi a történetben a fantázia?

Amikor az ember történelmi darabot ír, átnéz mindent, és ha két fontos tény között felfedez egy óriási szakadékot, akkor azt valahogy próbálja kitölteni és elindulni egy irányba. A történelem területén nekem, mint írónak az a dolgom, hogy fantáziáljak, a történészeké pedig az, hogy ezt megcáfolják, illetve utánanézzenek, hátha igaz. Törekedtem a történelmi hűségre, de bárhogy próbáltam kitölteni a hézagokat, mindig ugyanoda lyukadtam ki, hogy ezt megrendezték.

Mit ért az alatt, hogy ezt megrendezték?

Nem tudom, történelmileg mennyire közismert, de tény, hogy a török hadsereg nem Szigetvár felé indult, hanem Egeren akartak revansot venni. Végül azért indultak el a másik irányba, mert Zrínyi serege Siklósnál lemészárolta a szultán főszakácsát. A főszakács még nekünk, civileknek is tabu, de képzeljünk el egy szultánt ebben a helyzetben. Aztán miközben tovább kutakodtam, olyan érzésem támadt ? amely már kicsit több is volt, mint érzés, de akkor tényleg csak fantáziának tűnt ?, hogy a három részre szakadt országot Zrínyi tudta volna egyesíteni. Zrínyi az osztrák udvar kegyeltje volt, de ez a helyzet piszkálhatta az uralkodóház csőrét, és ezért szépen lassan eltették láb alól, olyan csatába kényszerítették, amelyet nem nyerhetett meg. Slam osztrák fővezér gyűjtötte a hadait Győrnél azzal a céllal, hogy elindul Zrínyi megsegítésére. Igen ám, de ez ugyanaz a Slam, aki Mohácsnál megvárta, hogy mi lesz a magyar csapat maradványaival. Ha egyszer elszúrja az ember, az még belefér, de ha már kétszer nem gondol a magyar seregekre, akkor felmerül a gyanú, hogy ez koncepció.

A történészek hogyan reagáltak a történet kitalált elemeire?

Először nekem ugrottak. Aztán egy történész 2009-ben kiderítette, hogy az, amit én fantáziáltam a hézagok kitöltésekor, 70?80 százalékban tényleg így történt. Ez a történész barátom mondta, hogy a labanc Zrínyiből egy kuruc Zrínyit csináltam.

Hogyan jut el a történet Szigetvár ostromáig?

Azzal kezdődik a darab, hogy a török fővezér végigvonul a halottak borította csatatéren. Ezzel kapcsolatban bizonyította be a történész, akit említettem, hogy a török fővezér ? aki egyébként Zrínyihez hasonlóan szintén horvát volt ? meg akarta menteni a magyar vitézt, mint horvát a horvátot. Segítő kezet nyújtott neki, kérte, hogy adja át a várat, kerüljék el a vérontást és ők utána mennek tovább az osztrákok, a közös ellenség felé. Szóval ez a török fővezér végigmegy a csatatéren és azon kezd gondolkodni, ő mennyit tett azért, hogy ez ne így történjen.

Zrínyi Miklós történetének végkifejletét mindannyian ismerjük. Miként tudott ebből a tragikus történetből sikeres darabot készíteni?

Az Egri csillagokkal egyszerűbb volt a dolgom: ott tűzijáték volt, mi nyertünk, könnyű volt elérni, hogy a nézők állva tapsoljanak. Hogy fogom ugyanezt megvalósítani a Zrínyinél, ahol vesztettünk? Mindenki úgy ül be a darabra, hogy meg fogják őket ölni és újra végig kell nézni, ahogy mi, magyarok megint vereséget szenvedünk. Ezt próbáltam átformálni azzá az érzéssé, hogy igen, vereséget szenvedtünk, de ha így vernek el minket, az még mindig szebb, mint a bukott halál; hogy a szép halál többet ér, mint a gyáva befejezés. Azt a tanulságot szerettem volna átadni, hogy az embernek meg kell tennie minden körülmények között azt, amire született, amire hivatott. És amikor azt látom, hogy sikerül ezt közvetíteni a közönség felé, az jut eszembe: ha semmi mást nem csináltam ebben az életben, csak ezt a Zrínyi-darabot, akkor már megtettem, amit megkövetelt a haza.

Miért a rockopera műfaját választotta a darabhoz?

Az idősebb korosztály jól ismeri Zrínyi történetét. Hogy fogjuk a fiatalokkal is megszerettetni? Minden tiszteletem az ifjabb Zrínyi Miklósnak, a Szigeti veszedelem szerzőjének, de ha valaki idehoz nekem egy 16 évest, aki megesküszik, hogy olvasta a Szigeti veszedelmet, akkor fizetek egy fröccsöt (nevet). A magyar történelmet egyféleképpen lehet a fiatalokkal megszerettetni, megtaníttatni, felkelteni iránta az érdeklődést: azzal a műfajjal, amely közel áll a lelkükhöz. És mi áll közel a fiatalok lelkéhez? A rock, a musical, a zene. Szigetváron bemutattuk a darabot 2009-ben, és utána a diákok érdeklődése a történelem iránt megnőtt! Volt olyan iskola, ahol a diákok delegációja kérte meg az igazgatónőt, hogy a Himnusz előtt vagy után ? helyette nem ? énekeljék el közösen a Van közös akarat című számot (az előadás nagy fináléja ? a szerk.).

Idén a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon is előadják a darabot. Miért fontos ez a helyszín?

Vajdahunyad vára tövében fogjuk előadni. Erre a fesztiválra magyar produkció még sohasem kapott meghívást, mi leszünk az elsők, és ezért tisztelet a meghívóknak. Ha belegondolok ? ráadásul mint Hunyadi-szerelmes ?, hogy Vajdahunyad várának tövében játszhatjuk el a darabot, ahol valaha Hunyadi Mátyás lépkedett és ahol Hunyadi László ki-kilovagolt a hídon, futkos a hideg a hátamon. Voltunk kint terepszemlén, külön nekünk építenek színpadot, hogy elférjen a darab. Románia első rockoperájának a szövegét is én írtam a román-magyar zeneszerzővel, Vencel Péterrel és a romániai magyar íróval, Csép Sándorral. Az a történet Hunyadi Mátyásról szólt, és most ott lenni Vajdahunyad váránál egy másik rockoperával, számomra már-már könnyfakasztó élmény.

Hogyan lett önből színész-rendező-író? Honnan ered a történelmi érdeklődése?

Mindig szerettem a történelmet és a magyart. Színész akartam lenni, egészen pontosan színész, rendező, író. Tízéves voltam, amikor a magyartanárnő íratott velünk egy dolgozatot, hogy mik szeretnénk lenni 2000-ben. Ekkor leírtam ezt a bűvös hármast: színész, rendező, író. Ez eszembe jutott valamelyik nap, hogy most itt vagyok mint színész, rendező, író, és tizenkét-tizenhárom darabom megy itthon és a határon túl. A magyar történelem iránti érdeklődésemmel kapcsolatban pedig egy közhelyet tudnék említeni: aki a történelmét elfelejti, az elköveti ugyanazokat a hibákat.

Van tervben további történelmi színdarab?

Nagyon sok történelmi témájú anyag van készen, például Báthory Erzsébetről, Hun Attiláról szóló darabok vagy a Mohács című mű. Még nem tudtam rájuk a megfelelő anyagi forrást előteremteni, de ez így van jól, valaki odafönt, az égben jobban tudja, hogy mikor jön el az ezeknek az ideje. De most itt van a Zrínyi 1566, amelyet szeretünk és szeretettel csinálunk.

Moravetz Levente Zrínyi 1566 című darabját minden évben, szeptember első hétvégéjén láthatják az érdeklődők Szigetváron, az író-rendező másik művét, az Egri csillagokat augusztus első hétvégéjén adják elő Egerben.