Megtalálták az Európában megjelent ember legkorábbi kőeszközeit

A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében. De a Nature folyóiratban frissen publikált kutatás szerint Atapuercában Korolevóhoz képest 200–300 ezer évvel később éltek emberek. A nemzetközi kutatócsoport a kozmikus sugárzáson alapuló kormeghatározási módszerrel elemezte a Korolevóban az 1970-es években feltárt ősi kőeszközök körüli üledékrétegeket.

Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia (CAS) Nukleáris Fizikai Intézetének tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a Homo erectus volt az első hominida, azaz emberféle, aki mintegy kétmillió éve Afrikából Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vándorolt. Korolevóban csak kőeszközök kerültek elő, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette a kőeszközöket, mert az volt az egyetlen lehetséges emberi faj abban a korszakban. A tudós szerint az egykori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott húst ehették, és valószínűleg tüzet is tudtak gyújtani.

A tanulmányból kiderül, hogy pattintott kőeszközeik, amelyek az úgynevezett oldovai kultúrára jellemzőek, vulkanikus kőzetből készült, nagyon egyszerű szerszámok az emberi technológia hajnalából. A kutatás jelentőségével kapcsolatban Garba elmondta, hogy a korolevói régészeti helyszín kormeghatározásával egyfelől a grúziai dmanisi és a spanyol atapuercai lelőhelyek közötti térbeli és időbeli szakadékot sikerült áthidalni, másfelől azt a hipotézist is meg tudták erősíteni, hogy az első hominidák kelet vagy délkelet felől érkeztek a térségbe.

A kutatás arra utal, hogy a korai hominidák a felmelegedési periódusokban már jóval a középső pleisztocén földtörténeti korszak előtt magasabb szélességi körök felé vándoroltak. Korolevo a legészakibb előőrse lehet a vélhetően a Homo erectushoz tartozó embernek – fűzte hozzá John Jansen, a Cseh Tudományos Akadémia geotudósa, a tanulmány társszerzője.

Garba szerint már csak az a kérdés, hogy mikor fedeznek fel a korolevói lelethez hasonló vagy még korábbi leleteket más ukrajnai, romániai, bulgáriai vagy szerbiai helyszíneken.