„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra” – mondta ünnepi megnyitóbeszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, amelyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk. Az Opera a magyar kultúra csodás ékköve, az európai művészeti élet meghatározó helyszíne.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felelevenítette az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az Opera gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy éveszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Amikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás, egy emberöltő, Erkel Ferencé, elegendő volt, hogy a dalszínházi műfajok önálló otthonra leljenek az Andrássy úton, miáltal a rákövetkező 20 évben az opera műfaja Magyarországon is beérte európai kortársait. A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe.
Az ünnepi est műsorán a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes című szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán című operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek című zenekari műve, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám.
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024 szeptemberégi több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem láttot, nagy felbontású fotóval bővül.
Magyarország egyetlen, az operai műfajoknak szentelt dalszínháza, amely az ország egyedüli klasszikus balettegyüttesének is otthona, az opera- és a balettirodalom számos gyöngyszemének tartotta magyarországi bemutatóját. Falai közöt a megszámlálhatatlan magyar kiválóság mellett fellépett többek között Enrico Caruso és Plácido Domingo, vezényelt Gustav Mahler, Richard Strauss és Otto Klemperer, valamint személyesen követte darabjai betanításait Pietro Mascagni és Giacomo Puccini.
Fotó: Nagy Attila
