Az Anatóliában található, Göbekli Tepe nevű lelőhelyre először 1963-ban figyeltek fel az Isztambuli és a Chicagói Egyetem régészei, akik eredetileg úgy vélték, a T alakú oszlopok a korai neolitikumból származó fejfák – olvasható a Heritage Daily oldalán. Azóta sikerült megállapítani, hogy a helyszín három jól elkülöníthető rétegből épül fel, és a harmadikhoz majdnem kétszáz mészkő oszlop tartozik.
Egy friss tanulmányban szakértők az ezekre vésett V alakú szimbólumokat elemezték, és arra jutottak, minden jel egy napnak felel meg. Ez alapján az egyik oszlopról egy 365 napos, 12 holdhónapot és 11 extra napot mutató naptár olvasható le. A nyári napfordulót egy madárszerű bestia nyakán lévő V jelképezi (néhány közeli, valószínűleg istenségeket ábrázoló szobor nyakán is hasonló jelek vannak).
Az Edinburgh-i Egyetem sajtóközleménye szerint a hold- és a napciklus ábrázolása arra utal, hogy a faragványok a világ legrégebbi luniszoláris (a Nap és a Hold mozgásához is igazodó) naptárát adják ki, évezredekkel megelőzve az eddig ismert, korai naptárakat.
A kutatók megállapítottak, hogy a faragványok egy természeti katasztrófát is jelölnek: körülbelül 13 ezer éve üstökösdarabok csapódtak a Földbe, ezzel egy 1200 éven át tartó mini jégkorszakot idéztek elő. Az esemény egy új kultuszt vagy vallást indíthatott el Anatóliában, ami nagyban hozzájárult a civilizáció fejlődéséhez.
Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa elmondta: Göbekli Tepe lakói valószínűleg figyelmesen vizsgálták az eget, ami nem meglepő, hiszen az üstökösök elpusztították ismert világukat. Hozzátette, hogy a látottak feljegyzésére tett kísérletek az évezredekkel később kialakuló írás felé tett első lépések lehettek.
