Vágy: amit a bezártság, az elfojtás okozhat

Színpad

A Vágy című darabot február 28-án Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházban, március 3-án a Nemzeti Táncszínházban mutatják be.

Különleges produkciót mutat be hamarosan a Szegedi Kortárs Balett. A Vágy címet viselő est három részében Juronics Tamás, Enrico Morelli, és Roberto Galvan koreográfusok kreációit láthatja a publikum.

Bernarda Alba háza

A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét. A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul.

„Nem halál s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni boldogságkeresést és akaratot. Lorca szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi méltóságért, egyenlőségért, méltányosságért, demokráciáért” − árulta el Juronics Tamás.

Coppélia

Az ismert vagy az ismeretlen dolgoktól való félelem sokszor irracionális.  A közösséghez tartozás vágya az egyik legősibb ösztönünk, ugyanakkor félelmeink forrása lehet. A magunkra hagyatottságtól való gyermeki szorongásunkat a tudatunk néha felerősíti.  A magány elől való menekülés sokszor útvesztőbe vezet. A Coppélia történet egy utazás története, amelynek célja megtalálni a szerelmet, mely feloldja a főhős magányát, értelmet ad létezésének.

Koncert tangóharmonikára és zenekarra

Roberto Galvan 1992-ben alkotta meg a darabot az akkori Szegedi Balett számára. A mű Astor Piazzola zenéjét követve négy részre tagolt: bevezetés – csendben, allegro marcato – a férfiak tánca, moderato – a nők vágyódása és presto – a párok találkozása. Nem csupán egy táncról van szó. A tangó nemcsak a „porteños"-ok, azaz a buenos airesi őshonosok tánca vagy zenéje, hanem egy kultúra, létforma. A darab egyszerre társadalomtörténeti ábrázolás és valódi tangó életérzés mai köntösbe csomagolva.

Kiemelt kép: Lakatos Lakijani János Movingtarget Photo