Vámbéry Ármin születésének 190. évfordulójáról emlékezett meg március 19-én a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Iroda az orientalista, Kelet-kutató Fiumei úti temetőben található síremlékénél.

A megemlékezésen részt vett dr. Hóvári János nagykövet, a TÁSZ magyarországi képviseleti iroda vezetője, Zhanibek Abdrashov, a Kazak Köztársaság Budapestre akkreditált nagykövete, Sevda Farajova, az Azerbajdzsáni Köztársaság nagykövetségének tanácsosa és Fodor Pál professzor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont emeritus főigazgatója.

Köszöntőjében dr. Hóvári János nagykövet arra emlékeztetett, hogy a TÁSZ magyarországi képviseleti iroda rendszeresen megemlékezik Vámbéry Ármin (1832–1913) orientalista, nyelvész, MTA-tag egyetemi tanár és nem utolsósorban Kelet-kutató ,,nagy utazóról”, aki magyarként, európaiként nagy tiszteletnek örvend a türk világban. Mint elmondta, a nemzetközi tudományos világ legutóbb 2013-ban tisztelgett a neves Ázsia-kutató emléke előtt, amikor halálának századik évfordulójára emlékeztünk.

Vámbérynak dunaszerdahelyi parasztemberek keleti örökségünkről szóló mendemondái irányították figyelmét a türk világ felé. Egész életében azt a nagy titkot próbálta felfedni: mi köze a magyarságnak a türk világ egyes nyelveihez és népeihez.

Hóvári János elmondta, hogy Vámbéryre emlékezve a TÁSZ budapesti irodája szervezésében februárban az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették az 1987-ben készített tádzsik–magyar–török koprodukcióban elkészült fimet, A sánta dervist.

Somfai-Kara Dávid turkológus elmondta: Vámbéry vágya, a keleti utazás 1856-ra ért elérhető közelségbe, elsősorban báró Eötvös József támogatásának köszönhetően. A nagy utazó, aki mintegy harminc nyelven beszélt, 1857-ben indult Keletre. Először négy évet Isztambulban tartózkodott, majd rövid hazatérését követően vágott bele a felfedező útba. Álnéven, Rasid efendiként, egy karavánhoz csatlakozva viszontagságos sivatagi úton jutott el a világ elől elzárt Buharába, ahol szerencséje és kitartása révén az uralkodó emír könyvtárában hozzáfért olyan kéziratokhoz, amelyek új megvilágításba helyezték a magyarok korai történetét. Az emír halálával azonban a dervisnek álcázott Vámbéry sorsa rosszra fordult, és a börtönt is megjárta, mielőtt évek múltán végül kalandos úton hazatért.

A megemlékezésen elhangzottakhoz Fodor Pál professzor hozzáfűzte: Vámbéry írásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az addig Európában csak az oszmán török világot ismerők új információkhoz jussanak a török társadalmi és politikai élet változásairól.

A megemlékezés Vámbéry Ármin síremlékének megkoszorúzásával ért véget.

Fotók: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf