A magyar kultúra mindig a népi kultúrából táplálkozott, olyan, mint a sokszínű énekesmadár. Az a törekvésünk, hogy Magyarország emelkedésének, politikai szuverenitásunk és gazdasági megerősödésének időszakában biztosítsuk a magyar kultúra sokszínűségét, támogassuk és ápoljuk népi hagyományainkat, mert így tudjuk utódaink számára megőrizni ? mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki megnyitotta a rendezvényt.

D_NOE20180817013
Kásler Miklós beszédet mond a 32. Mesterségek Ünnepe megnyitóján
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az esemény középpontjában idén a szövés és a fonás témája áll, érkeznek mesterek Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból is. ?A magyar néphagyomány a mitikus időkbe megy vissza, egyidős nemzetünk kialakulásával, Belső-Ázsiában a Kaukázus környékén, és a termékeny északi mezopotámiai félholddal. A nemzetet az embercsoportoktól a kultúrája, a hagyományai, az érzései, a gondolatai, a zenéje emeli ki, a magyarság esetében ez rendkívül sok gyökerű, és az ősi idők után a kereszténység emelt újabb magasságokba? ? fogalmazott az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós hangsúlyozta: a magyar irodalom azért annyira emelkedett, mert tiszta forrásból táplálkozott, a nép kultúrájára támaszkodott. Hozzátette: sanyargattatásainkban, például a Habsburg-önkényuralom idején is a kultúrából merítkeztünk, Vörösmarty Mihály a reformkorban a magyar verselési formát honosította meg, Liszt Ferenc zenét megújító munkássága során is a népi kultúrához nyúlt ihletért. ?Amit az önkényuralom alatt nem lehetett elmondani, azt kifejezte a magyar viselet, a magyar zene és a magyar tánc.?

J08176124
32. Mesterségek Ünnepe
Fotó: Bartos Gyula/Emberi Erőforrások Minisztériuma

Az idei Mesterségek Ünnepén a látogatók megismerkedhetnek a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a rokkán fonással, a szalag-, és szőnyegszövéssel, egy korabeli parasztporta udvarán a gyapjú és a kenderfeldolgozás ősi műveleteibe tekinthetnek be. Négy napon át színpadi programok, mesterségbemutatók és népi játszóházak várják az érdeklődőket. A családok éve alkalmából bemutatkoznak többgenerációs kézműves dinasztiák, így a látogatók megismerkedhetnek többek között a háromgenerációs csizmadia családdal és a szintén háromgenerációs hartai bútorfestő műhellyel, valamint a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia műhelyével.

A négynapos eseményen fellép mások mellett Dresch Mihály a vonósokkal, a Karaván Família és a Bognár Szilvia Quartet, Szalonna és Bandája a Páva különdíjas Sarjú Bandával ad koncertet, augusztus 20-án a Söndörgő és a Vujicsics együttes vendége Szörényi Levente lesz. A rendezvény ideje alatt a Mesterségek Ünnepe karszalaggal a Budapesti Történeti Múzeum kiállításai ingyenesen látogathatók.

D_NOE20180817022
Kásler Miklós átadja a Népművészet Mestere-díjat Tóth Mihályné viseletkészítőnek
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kásler Miklós a Mesterségek Ünnepe megnyitóján tíz alkotónak nyújtotta át a Népművészet Mestere-díjat, öten részesültek a Népművészet Ifjú Mestere elismerésben.

A Népművészet Mestere lett Bartha Gergely táncos adatközlő, Csapó Frigyesné technikus, hímző, Decsi-Kiss Mária Gabriella gyöngyékszerkészítő, Harlet Ioan ?Nucu? népzenész, prímás, Lele József citerazenész, Nagy Vincéné csipkekészítő, Szegedi Miklós János bútorfaragó, Tóth Mihályné viseletkészítő, táncos, Varga Erzsébet bujkakészítő mester, valamint Varga Judit szövőmester.

A Népművészet Ifjú Mestere-díjat vehette át Legeza Márta kosárfonó, Mihó Attila László zenész, prímás, Petrovics Nikolett szövő, Simon Katalin tojásfestő, valamint Tóth Lilla Lenke zenetanár.

Forrás: MTI