Varga Miklós: Az István, a király sikere után én lettem otthon a művész úr

Először búvár szeretett volna lenni, de víziszonya volt, később a sportriporteri pálya vonzotta, noha akkoriban erősen dadogott, végül a bátyja példáját követve a geológiai szakközépiskolát választotta. Hogy hogyan lett ebből zenészi karrier, illetve az István, a király rockopera címszerepe, arról a Máté Péter-díjas énekes, színész, rockzenész, Varga Miklós mesél a Hajógyár Életút sorozatában.

Varga Miklóst a zenélés felé az indította el, hogy az osztálykirándulásokon észrevette, milyen sikerei vannak a lányok körében a tábortűznél gitározó fiúnak. A bátyja segítségével ezután maga is elsajátította a gitározás alapjait, majd egy középiskolai barátjával és két esztergomi fiúval megalapították a Grog együttest, amelynek a ritmusgitáros-énekese lett. Így vette kezdetét az idén éppen öt évtizedes rockzenészi pályafutása.

Bár a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola utolsó évétől már profi zenészként kereste a kenyerét, édesapja nem igazán hitt abban, hogy ez biztos megélhetést tud majd nyújtani számára. „Van diplomád, miért nem mész el rendes állásba? Éhen fogsz halni. Egyfolytában ezt hallgattam, egészen addig, amíg el nem jött 1983, az István, a király bemutatója, és onnantól kezdve egy csapásra én lettem otthon a művész úr” – eleveníti fel a feledhetetlen pillanatot Varga Miklós, majd elmeséli, hogyan kapott felkérést a rockopera címszerepének eléneklésére, illetve, hogy az előadás rendezőjével, Koltay Gáborral való további közös munkák hogyan változtatták meg az életét.

„Az életem két sínen fut 1983 óta, ezek a zenés színház és a hagyományos rockszínpad” – tudjuk meg az énekestől, aki számos együttes – köztük a Zenit, a P. Box, a Sirokkó és a Safari – után jelenleg a Varga Miklós és a Band elnevezésű formáció frontembere, és akinek rockzenészi pályáján is volt egy, az István, a királyhoz hasonlóan sorsfordító szerzemény, az Európa című dal, amelynek születéséről szintén részletesen beszámol.

A Hajógyár Életút videójából mindezek mellett megtudhatjuk, hogy kik azok a világsztárok, akiket énekesként a példaképeinek tekintett, hogy milyen zenés színházi szerepeket alakított pályafutása során, hogy jelenleg hogyan készülnek a lemezei, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják az öregedéssel és az elmúlással kapcsolatban, illetve, hogy a gyermekei, Vivien és Szabolcs szintén a művészi pályát választották, így a zene és a színház generációkon átívelő örökséggé vált a családjában.

Ez is érdekelheti

Takáts Tamás: Azóta van béke Magyarországon, mióta én megszülettem

Gyerekként megígérte az édesapjának, hogy nem lesz zenész, nem fog cigizni, piálni és csajozni, aztán valahogy másképp alakult. Hogy hogyan is zajlott mindez, hogyan váltotta fel az életében a sportot a rock and roll és hogy mi történt az azóta eltelt közel öt évtized során, arról a Máté Péter- és eMeRTon-díjas rockzenész, énekes, Takáts Tamás mesél a Hajógyár Életút sorozatában.

Szikora Róbert punkzenekart szeretett volna, aztán az R-GO mellett döntött

Miért döntött úgy, hogy sikerei csúcsán otthagyja a Hungariát? Hány gida fordult meg az R-GO háza táján az elmúlt évtizedekben, és melyik slágerével üzent Szikora Róbert egykori zenésztársainak? Ezekről is mesél a PKÜ Hajógyár YouTube-csatornájának a Máté Péter- és eMeRTon-díjas énekes, dobos, dalszerző.

Ferenczi György: Én csak az erőből értek

A szájharmonika nagymestere, szólistaként Tátrai Tibor és Jimi Hendrix az első számú példaképe. Vajon miért tört bele majdnem a bicskája a rackásan újrahangszerelt Kacsóh Pongrác-féle János vitézbe? Erről is mesél Ferenczi György Máté Péter-díjas zenész a Hajógyár Életút-sorozatában.