A Botszentgyörgy Várkastély Újjáépítéséért Alapítvány pénteki, nagykanizsai bemutatkozóján Vukics Ferenc, a kuratórium elnöke felidézte, hogy a török kori Kanizsa várának abban az időszakban Egerhez hasonló nagy jelentősége volt. Nem maradt azonban szinte semmi nyoma, akárcsak a körülötte lévő erődrendszernek, amelynek része volt a Nagykanizsához tartozó Miklósfa mai területén lévő várkastély, amely elővárként védte Kanizsát.
A romlottvárként ismert romok újjáépítése kapcsán korábban már működött egy alapítvány, de az megszűnt, másfél hónapja jött létre egy új azzal a céllal, hogy az elképzelések szerint 15 év alatt teljesen újjáépítsék az egykori várkastélyt. A jelenlegi számítások szerint fokozatosan, történelmi-turisztikai látogatóhelyként újjászülető vár építési költsége meghaladja az egymilliárd forintot, és támogatások, illetve önkéntesek bevonásával 2040-re valósulhatna meg, a későbbiekben pedig gazdaságilag is működtethető lenne – vélekedett a kuratóriumi elnök.
Kanász Viktor történész arról beszélt, hogy a 16–17. században Európa érdeklődésének középpontjában volt Kanizsa, amelynek török uralom alóli felszabadítása érdekében számtalan nemzet megmozdult. Spanyol, angol, olasz, cseh, lengyel és horvát katonák is harcoltak itt a törökök ellen, az akkori keresztény nemzetek azért fogtak össze, hogy megakadályozzák a törökök továbbnyomulását Ausztria vagy Itália felé.
Az egész kontinensen ismertté vált harcokat, valamint a várvédő Thury György halálát számos képzőművészeti alkotás, vers és más emlék is megőrizte. Kanizsa ostroma címmel Törökországban 1982-ben mozifilm is készült, és a törököket ma is kiemelten foglalkoztatja Kanizsa története.
Vándor László, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Botszentgyörgy várának feltárását vezető régész ismertette, hogy a bajnai Both család 1480-ban kapott engedélyt Mátyástól, hogy várat építsenek, ez a várkastély pedig 1577-ig, annak felrobbantásáig működött Kanizsa előváraként. Romjai még a 19. században is álltak, akkor hordták el építőanyagnak a környékbeli lakosok.
Először 1976-ban volt nagyobb ásatás, amikor a nyugati, gazdasági szárnyat tárták fel, majd az 1980-as évek végén sikerült a vár teljes alapját és pincéjét kiásni. A kutatások szerint két család lakott benne, saját harangtoronnyal és kápolnával rendelkezett, egy 25 méter mély kútja volt, és a leletek alapján egy átépítést követően reneszánsz stílusú volt az épületegyüttes.
A régész azt is elmondta: harangtöredéket, faragott kapu- és ablakköveket, ólomüveg-töredékeket, bronz hordócsapot és számtalan számszeríjhegyet találtak egyebek mellett. Máig ez az egyetlen, teljes részletességgel feltárt Mátyás kori várkastély, amelynek az állapota csak tovább romlott egy akkor felépített, de azóta beomlott tetőzet alatt.
