20170913-5

A Színes Város felkérésére szeptember 7-én nyílt meg a Polish Urban Art (Lengyel Városi Művészet) című kiállítás a Deák17 Galériában. A tárlat a lengyel tűzfalfestőket és munkáikat mutatja be, melyeket a művészek ugyan vászonra készítettek, stílusuk és alkotói eszközeik miatt mégis elképzelhetőek egy tűzfalon is. Az utazó képanyag Prágából érkezett a Deák17 Galériába; Cezary Hunkiewicz, a varsói Brain Damage Galéria alapítója és a jelenlegi tárlat kurátora pedig kiegészítette a budapesti anyagot olyan lengyel művészek munkáival, akik nálunk is festettek tűzfalat. A kiállítás hátteréről, az alkotókról, a műfajról és annak magyar vonatkozásairól kérdeztük Kaposi Dorka galériavezetőt.

A tűzfal- és köztérszínesítésre létrejött Színes Város civil szervezet minden évben megrendezi a Színes Város Budapest Fesztivált, melynek keretében külföldi művészek készítenek tűzfalakat egy tematika mentén ? a 2017-es téma a gasztronómia, a meghívott művészek pedig Berlinből érkeztek.


Miért illeszkedik ez a tárlat és téma a Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galéria profiljába?

A Deák17 Galéria egy urban art kiállítással nyílt meg 2014 decemberében Talajfogás ? művészeti irányzatok a hazai gördeszkás kultúrában címmel. Az urban art témája fontos számunkra, mert úgy érzem, hogy leginkább ezzel lehet megcélozni a fiatalokat, ez az, ami érdekli őket. Erről nem tanulnak az iskolában, viszont a mindennapi életük része, akár egy utazás során is találkozhatnak városi művészettel, falfestészettel. Ennek a kiállításnak az a feladata, hogy kicsit másképpen mutassa be az utcai művészetet: nem a rombolás vagy a rongálás felől közelíti meg, hanem esztétikai szempontból, onnan, hogy festékszórókkal is létrehozható művészeti alkotás. Ezt a témát, mely környezetkultúraként is definiálható, a galéria nemcsak a kiállításokkal, de a hozzá tartozó múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is igyekszik árnyalni, esztétizálni.

20170913-34

Mi a különbség a street art és az urban art között?

Az irányzat a street arttal kezdődött, amely az 1980-as években alakult ki New Yorkban. Graffitiket és különféle tageket, vagyis aláírásokat jelentett eredetileg, neveket, melyeket a hely megjelölésére használt a művész vagy a saját magát művészként definiáló aláíró. A graffitti stílusa tehát a szövegből indult ki. Ha összevetjük a mai tűzfalakat ? amelyek már inkább urban artnak számítanak ? a korai graffiti munkákkal, akkor látható, hogy ezek már figurálisak, történetet mesélnek el, és megszűnt a szövegközpontúság is, így önálló műalkotásként értelmezhetőek. A street art átalakult urban arttá, így ma már inkább az urban art elnevezést használjuk, a street art megmaradt a graffitiknél és a tageknél. Az urban artba valóban belefér egy aszfalt kiszínezése, egy tűzfal vagy egy kő repedéseinek kifestése. Portugáliában is láttam olyan urban art művészt, aki a falrepedéseket úgy festette meg, hogy abból egy illuzionista kép jött létre.

Az urban artnál a legfontosabb a médium, tehát a város, a tűzfal. A kiállításon azonban képeket, festményeket látni. Hogyan hozható össze a kettő?

Ezeknek a művészeknek bravúros technikai tudásuk van, az alkotásaikat ugyanúgy el lehet képzelni egy olajvásznon, mint egy omladozó falon. Erre jó példa Chazme és Sepe munkássága: amit ők el tudnak készíteni egy óriási falon, az ugyanúgy feltűnhet kis grafikáikon, olajvászon képeiken. Szerintem is kissé ellentmondásos a kettő, de úgy is vehetjük, hogy a vásznon egy vázlatot hoznak létre, és azt később elkészítik egy nagyobb tűzfalra. Az eszközhasználat és a stílus is összekapcsolhatja a két hordozót. Például Cekas képe is fújt alkotás, egy másik kiállító, M-City pedig évek óta stencilt használ a tűzfalain, ez az ő védjegye, és az itt bemutatott képén is az épület alakú sablont alkalmazza.

20170913-15

Honnan érkeznek az urban art művészei?

A festők és főleg a szobrászok közül sokan az alkalmazott grafika területéről érkeztek és lettek tűzfalfestők. Mindegyik kiállítóra jellemző, hogy profi képzőművészek, önmagukban is megállják a helyüket, azonban mindannyian a tűzfalfestéssel váltak híressé. Sokan már a tűzfalfestésből élnek, és így világszínvonalú, világhírű művésszé váltak. Cekas például eredetileg szobrászként végzett, ezt követően tért át a festészetre ? a galériában kiállított képe bár fújt technikával készült, megjelenésében mégis az alkotó szobrászi énjét tükrözi. A kurátor, Cezary Hunkiewicz egyébként plusz munkákat is beválogatott a kiállításra, kifejezetten reflektálva arra, hogy Budapesten milyen alkotásokat készítettek a lengyel tűzfalfestő művészek, és milyeneket fognak.

Kik ezek a budapesti vonatkozású művészek?

Cekas, eredeti nevén Lucas Berger például két évvel ezelőtt az Akácfa utcában egy nagyobb tűzfalfestményt alkotott. Michał ?Sepe? Wręga és Daniel ?Chazme? Kalinowski 2016-ban a Színes Város Fesztivál keretében készített egy óriási tűzfalat a Lenhossék utca és az Üllői utca sarkán. A tavalyi fesztivál témája a víz volt, és bár a kép textúrája olyan vastag, mintha olajfestmény lenne, magára a falra készült. Mindhárom alkotótól látható egy-egy munka a kiállításon. Bár idén a Színes Város Fesztiválra Németországot hívták meg, ebben az évben is érkeznek lengyel művészek: a kiállításon szintén szerepelő Paweł Ryżko pont mostanában készít majd egy újabb tűzfalat. Egy másik művész, M-City a 2000-es években készített Budapesten, a Millenáris helyszínén egy tűzfalat, melyet azóta sajnos lebontottak.

20170913-37

Szóval ezek nem maradandó munkák?

Ez nagy kérdőjel az urban artban. Ugyanis míg egy olajvászon kép akár több száz évig is fennmarad, addig az urban art munkái mulandók, egy város vetületei, jellegzetességei, és ha az adott házat bontásra ítélik, akkor a festmény is elpusztul vele. Ennél a műfajnál éppen ezért fontos nagyon a dokumentáció, az, hogy az alkotásokról fotók és videók készüljenek. A kiállításon két videót is bemutatunk: a Színes Város videója arról szól, hogyan alakultak ki a korábbi években ezek a falak, a másikat pedig a Brain Damage Galéria hozta arról, miként született meg Lengyelországban ez a falfestészet, és jelenleg hol tart. A videóban az is látszik, hogy Lengyelországban sokszor elhagyatott raktárépületet festenek ki ? ezeknél egyértelmű, hogy nem lesznek maradandó alkotások.

Mennyire népszerű műfaj az urban art itthon?

Budapesten a VII. kerület például tele van tűzfalfestményekkel, a Kazinczy utcában, a Dob utcában már-már turisztikai látványosságnak számítanak, de például a gazdagréti lakótelepen is találni festett falakat.

20170913-10

Említetted a Deák17 Galéria múzeumpedagógiai foglalkozásait. Hogyan kötődnek ezek a tárlatokhoz?

Ehhez a kiállításhoz kapcsolódó foglalkozásunkon a gyerekek fiktív tűzfalat alkothatnak ismert budapesti homlokzatokra, egyszerű tűzfalra vagy akár a saját iskolájuk falára. Fontosnak tartjuk az edukációt, azt, hogy a gyerekek a kiállításon látottakat továbbgondolják, a mindennapi életükbe is beépítsék. Még egy múzeumpedagógiai foglalkozás tartozik a tárlathoz: a várostervezés, avagy a projektmenedzsment foglalkozást inkább a tinédzsereknek ajánljuk. Csapatban kell dolgozniuk és különböző kultúrafogyasztók szempontjából kell egy városrészt kialakítaniuk. Az Erzsébet teret szoktuk megtárgyalni, közel van, így akár személyesen is el tudnak menni, de természetesen más helyszín is szóba jöhet. Más iskolán kívüli programot is szervezünk, de ezek már inkább a társművészetekhez kapcsolódnak, próbáljuk összefogni a művészeti irányzatokat. Rendezünk például egy kreatív írás workshopot, melyet egy kortárs író-költő fog tartani. Ennek keretében a galéria terét is használniuk kell a diákoknak: az adott kiállításról kell írniuk ajánlót, személyes élményt, reflexiót többféle stílusban. Lesz filmes workshopunk is, ahol az adott kiállítást kell felvenniük, interjút készíteniük egy művésszel vagy videóra venniük a megnyitót. Ha ismernek egy médiumot, jelen esetben a videót, azt össze lehet kapcsolni a képzőművészettel.

A foglalkozásokat a galéria nyitvatartási idejében tartják, reggel tíztől délután 6-ig, melyre 3-tól 23 éves korig várják a diákokat. Az iskolák iskolaidőben is hozhatják a csoportokat, délután pedig szakkör vagy osztályfőnöki óra keretében szervezik meg a foglalkozásokat.


A Polish Urban Art című kiállítás október 7-ig látogatható a Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galériában.

Révy Orsolya

Fotó: Papp Eszter