- Azt mondta, most már csak akkor vállal el új szerepeket, ha azokat érdekesnek tartja. A Bohémélet Mimije azonban nem túl bonyolult lélek?
- De, izgalmas figura, ha nem csupán szerencsétlen varrólánynak látjuk, aki tüdőbajos, és meghal a darab végén. Igazából ugyanis nagyon céltudatos leányzó. Bekopog a férfihoz, s ez a kezdeményezés nem volt általános abban a korban, amelyben az opera játszódik. Kiszemeli a költőt, bemegy, s eljátssza a jelenetét a kulccsal? A betegsége, akárcsak a Traviata Violetta Valeryját, arra sarkallja, hogy amit csak lehet, mindent megtapasztaljon, átéljen. Az utolsó pillanatban is ragaszkodik az élethez, annak élvezeteihez.
- A Budafesten három alkalommal, 8-án, 10-én és 12-én lép színpadra Puccini hősnőjeként. Ezt a szerepet azonban már alakította hét évvel ezelőtt Olaszországban is. Mennyiben változott önben a figura?
- Teljesen más Mimit keltettem életre Cagliariban, mint amilyen a mostani lesz, ráadásul az a színrevitel nagyon hagyományos volt. Olaszországban négy előadást énekeltem, és most tavasszal Szegeden is ennek a Puccini-nőalaknak a bőrébe bújtam. De már akkor is éreztem, hogy mennyit alakult, formálódott bennem a figura az eltelt évek alatt. Ez az operaházi, Nádasdy-féle, mindent kipróbált rendezés szintén érdekes lehet. Nekem mindenképp új élmény lesz, mert bevallom, eddig ebből a produkcióból csak jeleneteket láttam.
- Miért döntött úgy, hogy új szerepkört vállal?
- Tavaly vettem búcsút a Rigoletto Gildájától, mert azt éreztem, már nem hiszem el magamnak ezeket a kislányszerepeket.
- Mimi sem egy öregasszony?
- Nem, de hangilag másfajta feladat. Érettebb, líraibb vocét kíván, így továbblépés számomra. Ez a nőalak nagyon jól illik a mostani sorozatomba, akárcsak Daphné, akit nyáron, a miskolci operafesztiválon keltettem életre Kocsis Zoltán dirigálásával. Izgalmas állomás, mérföldkő volt a karrieremben, mert eddig még sosem énekeltem Richard Strauss-szerepet. A Négy utolsó éneket már előadtam, de az mégis más, mint ez a mostani, sok és nehéz énekelnivalót tartalmazó feladat. De eszméletlenül élveztem, akárcsak a munkát Kocsissal. Remek karmester. Beérett, akárcsak a jó bor és a jó szoprán.
- Szopránok esetében is segít az idő?
- A hang és a szerepformálás is beérik. Rajtam sokat formáltak az évek, az eddigi szerepek tapasztalatai mind-mind beépülnek az új feladatokba. Más darabokat is tervezünk Kocsis Zoltánnal, szeretnénk együtt színre vinni Richard Strauss Hallgatag asszonyát, s én más darabjaiban is örömmel énekelnék, lennék Salome, Tábornagyné? De akár még Juditot is szívesen kelteném életre Bartók operájában, bár ez a szerep a mezzóké.
- Azért már több szoprán is bemutatkozott Juditként. Köztük Sass Sylvia is, akinek pézenasi fesztiválján tavaly fellépést vállalt.
- Nagyon sokat köszönhetek Sylviának, rengeteget segített a pályám elején. Fantasztikus művész. A Grófnét énekeltem tavaly ősszel az Ybl-palotában, s eljött az előadásomra, utána pedig meghívott a fesztiváljára. Élveztem ezt a francia sorozatot, s olyan jó volt látni, hogy Pézenasban mennyire szeretik, milyen örömmel segítenek neki. Jó, hogy akad kolléga, akivel ilyen őszinte lehet a viszony.
- Többször említette, csak előre néz, s annyi a feladata, hogy nincs is ideje másokkal foglalkozni. Többek között még klezmert, operettet is énekel. Sokan furcsállják a kollégái közül, hogy rendhagyó feladatokat is elvállal?
- Szerencsére nem, bár a környezetem aggódott emiatt. Zenész, énekes vagyok, azt, amit tudok, próbálom a lehető legjobban csinálni. Arra törekszem, hogy új területeket fedezzek fel, ilyen például a népzene, a népdal is. Másfajta megközelítést kíván, de nagyon élvezem. Egyébként is szeretem a kihívásokat, az új dolgokat. Mindig arra vágyom, hogy valami rendhagyót csináljak. Fontos ugyanis, hogy más területeken is kipróbáljam a kitartásomat, a tehetségemet, az énekhangomat. Számomra az úton levés a cél. Nem az, hogy elérjek valahová, s ott leüljek? Az engem nem elégít ki.
- Tavasszal például Rosalinda bőrébe bújt.
- Nagyon szeretem ezt a figurát és magát az operettet is. Végre egy darab, amelyben mókázhatok, és nem halok meg a végén! Nem szúrnak le, nem fojtanak meg, nem őrülök meg, nem halok bele a tüdőbajba, és nem ölöm meg magam.
- Hatvanötödször biztos, hogy a Traviata is kissé unalmas?
- Ilyenkor kezd az ember sztereotípiákat használni. Megoldja, de jönnek a manírok, és ez nem jó. Az én művészi továbbfejlődésemnek tesz rosszat, ha beleragadok mindebbe. S ezért is szeretnék olyan kortárs zeneszerzők darabjaiból, mint Kurtág, Ligeti, Szokolay, CD-t készíteni. Egyelőre még gyűjtögetem a dalokat. Női zeneszerzők szerzeményeit is fel akarom énekelni lemezre, Simon Izabella zongorakíséretével. Bár időnként már megálljt kell parancsolni magamnak, mert az sem jó, ha szétforgácsolódom. Mert rengeteg az energiám, azért be kell osztani? S az újdonságok nem mehetnek az operakarrierem rovására. De annyi minden érdekel! Például a tanítás is.
- Mesterkurzust tervezett Szegeden.
- Ez betegség miatt elmaradt, de bepótoljuk. A mesterkurzus három nap, s kipróbálhatom, hogy értik-e a hallgatók mindazt, amit a zenéről, az éneklésről mondok. Nem akarok egyetemen oktatni, ahhoz túl türelmetlen vagyok. Azt viszont el tudom képzelni, hogy olyan kurzust tartok, amelyen a Traviata vagy a Rigoletto összes szerepével foglalkozunk. Az operafilm is nagyon izgat, s az, hogy hogyan lehetne a fiatalokhoz közelebb vinni az operát.
- Nyilatkozta, hogy örül a youtube-on az operarészleteknek.
- Igen, mert talán ezzel is új hallgatóságot tudunk megnyerni magunknak. Egy művészeti akadémiát is szívesen életre hívnék. Más országokban működik ilyen iskola, ami sokat segít a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásában. Ha ugyanis nem teszünk semmit, akkor tíz év múlva nem lesz közönségünk! Azon töröm a fejem, hogyan lehetne annyira zeneértőkké tenni a fiatalokat, hogy legalább azt megérezzék, mi az értékes, jó? Mindez zenei nevelés kérdése. Igenis újra zenei nagyhatalommá kellene tenni az országot! S mivel a fiatalok az internet előtt ülnek órák hosszat, ezen az úton kellene próbálkozni. Szükség lenne zenei számítógépes játékokra, amellyel a gyerekek belekerülhetnének akár egy-egy opera történetébe.
- Azért a zenei nevelésben van már tapasztalata, hiszen a lányát is tanítja. S elmondta, az a vágya, hogy egyszer A varázsfuvolában ő legyen az Éj királynője, ön pedig Pamina.
- Erről még nem tettünk le, remélem, egyszer megvalósul. Természetesen nagyon izgulok érte, mert tudom, milyen nehéz ez a pálya. De nem volt mit tenni, megfertőződött a zene imádatával, hiszen az édesapja is muzsikus. S Eszter azt mondta, nem bír muzsika nélkül élni. S már felkérést kapott itthon egy Cziffra Györgyről szóló musical női főszerepére, amelyet ősszel énekel.
- Nemcsak a zenében keresi a kihívásokat, vezetett már egy aprócska Cessnát is.
- Azért kezdtem órákat venni, mert nagyon féltem a repüléstől. S azt gondoltam, ha beülök az oktatóval egy ilyen lélekvesztőbe, akkor legyőzöm a rettegésemet. Még nem szereztem meg a jogosítványt, de már nincs bennem szorongás a felhők fölött. Sőt, nagyon élvezem!
- A következő szezon milyen újdonságokat tartogat?
- Decemberben Pekingben lépek pódiumra, még sosem jártam abban a városban. Emellett Liszt-dalokat éneklek a Művészetek Palotájában, a Liszt-év apropóján Várjon Dénessel és Simon Izabellával. Schiff Andrással is bepótoljuk a Wigmore Hallban elmaradt hangversenyünket, Medveczky Ádámmal pedig Erkel-Bellini koncertet adok, s a programban eddig ritkán hallott áriák is helyet kaptak. Mindebből lemezfelvételt is szeretnék készíteni. Szinte állandóan Berlin és Budapest között ingázom, de itthon vagyok többet, mert most sok a feladatom, s ennek örülök.
- Húsz év után lett volna ismét premierje a Magyar Állami Operaházban, a Cesare Lievi rendezte Bánk bán Melindáját alakította volna, a bemutató azonban elmarad.
- Lievi miatt vállaltam el a felkérést, mert bár személyesen nem találkoztunk még, ismerem a munkáit, s nagyon örültem, hogy végre vele dolgozhatom, és valaki ezt az oly ismert darabot kicsit felfrissíti. Nagyon sajnálom, hogy nem valósul meg a premier, mert az előadás születéséről még werkfilm is készült volna. A premier helyett repertoár-előadásokat kapok, talán Mimit és Grófnőt énekelek majd az Ybl-palotában.
- Érdekes mendemondák keringenek a dalszínház további sorsáról, azt is hallottam már, hogy szívesen vezetné az Operaházat?
- Jaj de jó! Ez nagyon tetszik! Nem vállalnám el semmi pénzért! Az idegrendszeremre ugyanis még szükségem van, s épp elég feladatom akad a világban. Rendezőként azonban nagyon szívesen bemutatkoznék.
