Az UNESCO világörökségi bizottsága Rijádban folyó 45. ülésszakán felvette a világörökségi listára hétfőn a tunéziai Dzserba szigetét, a dél-franciaországi Nimes-ben található Maison Carrée-t (Négyszögletes Ház), a csehországi Žatec városát és a saazi komlóvidéket, valamint a guatemalai Takalik Abaj olmék-maja régészeti területet is.
Az észak-mongóliai Khövszgöl és a középső Arhangaj tartományban található szarvasos kövek Kr. e. 1200 és 600 között, a bronzkorban keletkezett, négyméteres magasságot is elérő egyedülálló vagy csoportosan elhelyezett monolitok, amelyek között temetkezési helyek és áldozati oltárok találhatók.
Az ókori – karthágói és római – műemlékeiről, mecseteiről, templomairól és zsinagógáiról híres tunéziai Dzserba szigete szintén a világörökség része lett. Az 514 négyzetkilométer területű, legnagyobb észak-afrikai szigetről úgy tartják, hogy Homérosz Odüsszeiájában ott találkozott Odüsszeusz a lótuszevőkkel. Itt forgatták a Csillagok háborúja Tatuin bolygón játszódó több jelenetét is. Itt található Afrika legrégebbi zsinagógája, a Ghriba és több megerősített ibadita (az iszlám egyik ága) mecset is. Tunéziában immár kilenc világörökségi helyszín van, közöttük a tuniszi és szúszai óváros, a pun-római Karthágó és az el-dzsemi amfiteátrum.
Az időszámításunk kezdetén a dél-franciaországi Nimes-ben épült, Maison Carrée néven ismert, tökéletes állapotban fennmaradt római templom – 51. franciaországi helyszínként – szintén felkerült a világörökségi listára. A világörökségi bizottság szeptember 10-én kezdődött rijádi ülésszakán előzőleg már egy másik francia helyszínt, a tengerentúli Martinique északi hegycsúcsait és a szigeten található Mont Pelée aktív tűzhányóját is felvette a listára.
A világörökség része lett a 19 ezer lakosú csehországi Žatec középkori városközpontja és a környező komlóföldek. A Prágától 85 kilométerre északnyugatra fekvő térség a cseh kulturális minisztérium szerint a világ első komlótermesztő vidéke, amelyen évszázadok óta folyik a világ legelismertebb komlófajtájának, a saaz komlónak a termesztése és kereskedelme.
A világörökségi listára került hétfőn a guatemalai olmék-maja Takalik Abaj régészeti helyszín, a maja kultúra bölcsője. A fővárostól mintegy 200 kilométerre nyugatra fekvő El Asintalban található kőépítmények, szobrok és sűrű növényzet alkotta régészeti helyszín a két civilizációval kapcsolatos írásos emlékeket őriz. A várost először az olmékok (i. e. 1500 és i. sz. 100 után) lakták, majd a mezoamerikai preklasszikus kor közepén (i. e. 800 – i. sz. 300) maják éltek itt.
Az ülésszakon felvették a világörökségi listára a németországi Erfurt középkori zsidónegyének épületegyüttesét, a Régi Zsinagógát, a rituális fürdőt, a mikvét és egy kő lakóházat. A zsinagóga építése a 11. században kezdődött, az 1349. évi pogrom után raktárnak, majd fogadónak használták, 1988-ban fedezték fel újra. A mikve története a 12. századig nyúlik vissza.
A bizottság múlt héten az ukrajnai orosz invázió miatt a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára vette fel a kijevi Szent Szófia-székesegyházat és több kolostorépületet, valamint Lviv (Lemberg) óvárosát.
A „tenger királynője”, Velence viszont lekerült a veszélyeztetett helyszínek listájáról, röviddel azután, hogy a város vezetése múlt héten úgy döntött, hogy 2024-től öt euró (nem egészen 2000 forint) idegenforgalmi díjat vet ki a dózsék városában a 30 legzsúfoltabb napon 24 óránál rövidebb ideig ott tartózkodó turistákra. Az intézkedés egyik célja, hogy elriasszák a csak nappalra érkező, és a műkincseiről, hídjairól és csatornáiról híres várost elárasztó tömeget. Velence a világ egyik leglátogatottabb városa, csúcsidőben százezer szállóvendég és több tízezer egynapos turista látogatja.
A világörökségi bizottság szeptember 25-ig ülésezik a szaúdi fővárosban.
A nyitóképen Velence. Fotó: Shutterstock
