shutterstock_2503867523.jpg

A videójáték-ipar legendája múzeumot nyit Zágrábban

A múzeum három emeletén több mint 800 négyzetméteren mintegy háromezer kiállítási tárgyra számíthatnak az érdeklődők.

A régióban egyedülálló videójáték-történeti múzeum nyílik Zágrábban májusban, amely a videójáték-kultúra fejlődéstörténetét mutatja be a hatvanas évektől a 2000-es évek elejéig.

A múzeum alapítója a zágrábi születésű Damir Šlogar, aki úttörője és nemzetközi tekintélye is a videójátékok világának. A kiállítási anyag, melyet közel három évtizedig gyűjtött, a videójátékok történetének legritkább és történelmileg legjelentősebb elemeit tartalmazza.

A projekt több mint kétmillió euróba kerül. Šlogar több mint 40 éve dolgozik a videójáték-iparban, és a világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkezik videójátékokból, korai számítógépekből, játékkonzolokból és egyéb más ritkaságokból.

Élete jelentős részét Kanadában és az Egyesült Államokban töltötte, és ez idő alatt több mint 150 játékon dolgozott, köztük a világszerte népszerű Shrek, Barbie, Battlefield és My Singing Monsters sorozatokon.

Slogar elmondta: a projekttel szülővárosában nemcsak a videójátékok evolúcióját szeretné bemutatni, hanem azoknak a technológiára és a popkultúrára gyakorolt hatását is. Bár szerinte Zágráb és Horvátország meghatározó szereplője volt a videójáték-iparnak, magában az országban erről kevés ismerettel rendelkeznek az emberek.

„A videójátékok az életem szerves részét képezik, a múzeumon keresztül pedig meg szeretném osztani ezt a szenvedélyt a világgal, különösen azokkal a fiatalabb generációkkal, amelyek talán még nem tapasztalták meg a videójátékok korai időszakának varázsát” – hangsúlyozta.

Az állandó kiállítás eredeti játéktermek gazdag gyűjteményét is tartalmazza, mint például a legendás Computer Space és a Pong, továbbá a világ legnagyobb 20. századi számítógépes játékgyűjteményét is magába foglalja.

Az egyéni kiállítások mellett a múzeumban interaktív tartalmak is lesznek, amelyek segítségével a látogatók személyesen is megtapasztalhatják a múltat. A múzeum emellett különleges eseményeket, vendégelőadásokat és találkozókat is szervez majd a világ legbefolyásosabb embereivel, valamint különleges tematikus kiállításokat, mint az új generációs technológiák bemutatása.

Ez is érdekelheti

A játék, amely megrengette a keleti blokkot – A Tetris című filmről

A Tetris története nem csak minden idők egyik legnépszerűbb videójátékának, de egyben a rendszerváltásnak, Szovjetunió összeomlásának is a története. Az Apple TV + jóvoltából most remek film készült az izgalmas sztoriból, mely nevetséges túlzásai mellett is élvezetes – sőt, néha épp azok működtetik.

A bányász, aki csillagokról álmodott – A Minecraft és a Végvers univerzuma

Jan Huizinga holland kultúrtörténész játékokkal foglalkozó híres könyvében, az 1938-ban megjelent Homo Ludensben az emberi játékot ősi, szakrális rítusokhoz kapcsolja, és egész kultúránk forrásának, mi több, éltetőjének tartja.

Az univerzum lekódolása tíz percben – avagy hogyan forgatja fel az internetet újra és újra a Minecraft titokzatos lezárása?

A Minecraft nevű túlélő sandbox játék egyetlen megírt narratívájának szerzője az általa alkotott zárószöveg jogait publikussá, azaz bárki által szabadon felhasználhatóvá tette. Döntésének hátterét hosszú posztban fejtette ki Julian Gough, amelyből felsejlik az End Poem néven elhíresült, párbeszéd formájában megírt szöveg – és úgy általában a videójáték – körüli szerzői jogi huzavona.

A Minecraft költője nem adta el versét a Microsoftnak, odaadta hát mindenkinek

Több mint egy évtizeden át nem rendezték a Minecraft alapítói, illetve új tulajdonosai a játékot záró Végvers jogait, ezért a szerző, Julian Gough végül a közösség számára mondott le szerzői jogairól. A szerző mindezt drámai, barátságról és dollármilliárdokról szóló bejegyzésben jelentette be.