A Kossuth-szónokverseny célja a megelőző évekhez hasonlóan a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre való felkészítés, a komplex nyelvhasználat színvonalának emelése, a hagyományápolás. Bár a Kossuth-szónokversenyre és a kapcsolódó konferenciákra hagyományosan az élő szó ünnepeként tekinthetünk, végül a szervezők nem sokkal az esemény előtt a járványhelyzet magyarországi és határon túli alakulása miatt úgy döntöttek, hogy az idei versenyt is online formában tartják meg – a tavalyihoz hasonlóan.

November 12-én pénteken a verseny főszervezője, dr. Pölcz Ádám adjunktus, mb. tanszékvezető-helyettes nyitotta meg az idei versenyt virtuális köszöntőjével. A megnyitót követően meg is kezdődött a digitális térben a versengéshez kapcsolódó retorikai konferencia, melynek témája s címe az Interperszonális retorika (disputa, vita) volt.

A konferencián előadók sorában az első dr. Deli Eszter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa volt. Látványos, nyilvános, hatásos: A retorikai beszéd elemei és ismérvei című előadása színes példák segítségével igyekezett a mindennapi gyakorlatban is hasznosítható retorikai tudást nyújtani az érdeklődőknek. Ezután a második előadó, Pej András, a Szónok Születik Retorikaiskola retorikatrénere következett, aki az angolszász vitakultúra hagyományait és formai sajátosságait mutatta be a nagyérdeműnek Az oxfordi stílusú formalizált viták retorikája című, informatív előadásában.

Az idei évben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK) Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén működő általános retorikai kutatócsoport online tudománykommunikációs pályázatot hirdetett PhD- és DLA-hallgatóknak Ti vagytok a Föld SZÓja! címmel. A jelentkezőknek egy legfeljebb háromperces, saját tudományterületüket kreatívan, népszerűsítő szándékkal bemutató videót kellett készíteni. Győztes pályaműve révén Szili Csaba Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója kapott lehetőséget arra, hogy a 22. Kossuth-szónokverseny retorikai konferenciáján legfeljebb 25 percben bemutassa saját kutatási területét. Előadásának címe A katolikus reneszánsz egyházhoz kapcsolódó szervezetek, egyesületek volt.

A konferenciát a Kossuth-szónokverseny 20. évfordulójára készült tanulmánykötetet (A jövendő tükre. Retorika a gyakorlatban – gyakorlat a retorikában) bemutató előadás zárta, melyben a kötet szerkesztői, dr. Lózsi Tamás és dr. Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusai tartottak.

A konferencia zárása jelentette egyben a szónokverseny kezdetét is: a versenyzőknek fel kellett tölteniük az előre felvett kötelező beszédeket a verseny szervezői által megjelölt módon és formátumban. A kötelező beszédekkel szemben támasztott követelmény volt, hogy a legfeljebb hatperces szónoklatot papír nélkül, szabadon mondják el a versenyzők, emellett a csak vágatlan, szerkesztetlen felvételt lehetett feltölteni. A beszéd alapját egy Pilinszky János idézet képezte:

Vigasztalást a játék sem szerez / az éjszakának legmélyebbje ez.

A versenyzőknek ebből kiindulva kellett állást foglalniuk a következő kérdésben: Megfér-e egymással a politikai korrektség és a humor?

A versenyzőknek ezen a napon a videók szabályszerű feltöltésén kívül nem volt más tennivalójuk – a zsűrinek cserébe annál inkább! A zsűri elnöke idén is dr. Kiss Róbert Richard nyelvész, Prima Primissima-díjas újságíró volt. A további tagok: dr. Koltói Ádám ny. főiskolai docens (ELTE), dr. Merényi Hajnalka egyetemi adjunktus (ELTE), dr. Hoványi-Nagy Fruzsina, a Szónok Születik Retorikaiskola munkatársa, Nyulász Péter, a Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyermekirodalmi Centrumának munkatársa és Dudás Róbert Gyula, a Kossuth-szónokversenyek korábbi oszlopos tagja, versenyzője.

A rögtönzött beszédek témáját a versenyzők november 13-án 9 órakor ismerhették meg, az idei évben a következő témák közül választhattak:

1. Javasolja plasztikai műtétre a Janus-arcúakat?

2. „A félsiker egész felsülés.” (Jókai Mór)

A versenyzőknek a fenti témák egyikét kiválasztva egy legfeljebb háromperces beszédet kellett rögzíteniük, majd azt a kötelező felvételekkel megegyező szempontokat követve és betartva feltölteniük. A beküldött felvételeket a zsűri megnézte, értékelte, majd a versenyfeladatokon elért eredményeket összevetve hozták meg végső döntésüket.

Az idei év díjazottjai:

I. helyezett: Czipa András (jogász, Miskolci Egyetem). Felkészítő: Szitás Benedek

II. helyezett: Nánia Hanna (Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely). Felkészítő: Nagy-Babos Tamás

III. helyezett: Török Máté (magyar nyelv és irodalom–filozófia tanári szak, Comenius Egyetem). Felkészítő: Nádor Orsolya

A zsűri különdíját kapta: Both István (kommunikáció és PR szak, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kar). Felkészítő: Hubbes László-Attila

A Tinta Könyvkiadó különdíja: Nagy Kristóf (Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár). Felkészítő: Lőrincz Tamás

A legszebben beszélő női szónok Nánia Hanna, míg a legszebben beszélő férfi szónok Török Máté lett – ők a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda különdíjában részesültek.

A verseny szervezői remélik, hogy 2022-ben a Petőfi Kulturális Ügynökség közreműködésével (esetleg) új helyszínen, egy nagyobb, reprezentatív versennyel térhetnek vissza!

Tóth M. Zsombor

A kiemelt képen Czipa András, a verseny I. helyezettje látható.