Vígjáték készül A fehér pávából, dokufilm a vajdasági Tanyaszínházról

Újabb televíziós alkotások gyártására szavazott meg támogatásokat a Nemzeti Filmintézet, köztük Herczeg Ferenc A fehér páva című művéből kiinduló tévéfilmre. Dokumentumfilm készül a székely festészetről, a pannonhalmi szerzetesekről és a Tanyaszínházról is.

Négy dokumentum- és egy animációs alkotás, valamint egy tévéfilm gyártására szavazott meg támogatást legutóbbi ülésén a Nemzeti Filmintézet döntőbizottsága.

Nyár közepén kezdődik a forgatása a Herczeg Ferenc A fehér páva című regénye alapján készülő Majdnem menyasszony munkacímű kosztümös tévéfilmnek. A jól menő helyi textilboltot, a Fehér pávát vezető családnak és lányuknak az élete gyökeresen megváltozik, amikor a kisvárosba megérkezik a vasút, és ezzel a modern világ ígérete. A vasúttal együtt két férfi is érkezik a hősnő életébe. Csattanó csókok, pletykás asszonyok, esküvő, színes kelmék, képeslapok és szövevényes dramaturgiai csavarok várják a nézőket, ám a „boldogan élnek, amíg meg nem halnak”-ra egyelőre még várni kell.

Pacskovszky József a Kék róka sikere után ismét a múlt század elejére kalauzolja a nézőket látványosnak és kalandosnak ígérkező tévéfilmjében, a szereplőválogatás már javában zajlik, a producer Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. (Gyártó: Megafilm, NFI támogatás: 436 millió forint)

A pannonhalmi szerzetesek történetét, az Államvédelmi Hatóságnak való kiszolgáltatottságát mutatja be az Oscar-díjra jelölt Kabay Barna (Jób lázadása, 1983) készülő dokumentumfilmje. A Fénytörés a második világháború vége és az ’56-os forradalom közötti éveket vizsgálja és bemutatja a szerzetesek Vatikánnal való titkos kapcsolatát is. (Gyártó: Blueowl, NFI támogatás: 5,2 millió forint)

A magyar nyelvterületen legrégebb óta működő vándorszínházról, a vajdasági Tanyaszínházról forgat dokumentumfilmet a Branka című többszörös fesztiváldíjas rövidfilm rendezője, K. Kovács Ákos. Vele készült interjúnk itt olvasható.

Az 1978-ban alapított művészi mozgalom olyan helyekre viszi el a színházat, ahova az csak ritkán vagy soha nem érne el. Évtizedes története alatt a folyton változó társulatot az állambiztonság és a cenzúra is akadályozni próbálta kulturális missziójában, ők azonban továbbra is járják a tanyavilágot különleges előadásaikkal. A Tanyaszínház című dokumentumfilmben 45 év után újra együtt dolgozik a színház két alapítója. (Gyártó: Salamandra Film, NFI támogatás: 23 millió forint)

A Legendák, hősök és mártírok 1848-1849-ben című sorozat rövid epizódjai a szabadságharc időszakával kapcsolatos „makacs legendákat” ismerteti történészek segítségével. A sorozat most készülő húsz részében újabb ismert és kevésbé ismert történeteket, érdekességeket és legendákat vizsgálnak a korszakkal foglalkozó legnevesebb magyar történészek. A dokumentumfilm sorozatot Hevér Zoltán rendezi. (Gyártó: Kisköves, NFI támogatás: 25 millió forint)

Zsigmond Attila számos, az erdélyi történelmet és kultúrát bemutató dokumentumfilm rendezője legújabb, Székely Napraforgók című alkotásában a székely festőiskola második és harmadik nemzedékének öt festőjét mutatja be, megismertetve egyéni ábrázolásmódjukat, a székely táj- és lélekábrázolásuk nagyszerűségét. (Gyártó: REX VIDEO, NFI támogatás: 9,8 millió forint)

A Nyuszi és Őz című világszerte díjazott animáció alkotójának a karantén ideje alatt született meg egy különleges, gyerekkori hangulatokat és benyomásokat felidéző animáció ötlete a fejében. Vácz Péter új, Kutyafül című animációs filmjében egy kisfiú frusztrációját a kutyájával való játékkal és az alkotással próbálja levezetni, miközben egyre jobban teret nyer a fantázia világa. (Gyártó: Filmfabriq, NFI támogatás: 23 millió forint)