A német parlamentben lezajlott központi rendezvényen Norbert Lammert, a Bundestag elnöke hangsúlyozta: Németországnak több mint hatvan évvel a második világháború befejezése után is emlékeznie kell a háború és az erőszak áldozatainak millióira. A gyásznap egyben figyelmeztetés is, hogy a múltból le kell vonni a jelenre vonatkozó tanulságokat, s azoknak megfelelően kell cselekedni - tette hozzá.
A tanulságok kapcsán említette, hogy Németországnak részt kell vennie a különböző nemzetközi békemissziókban. Lammert szerint ez az ország nemzetközi felelőssége. Németországnak - ahol csak tud - hozzá kell járulnia a vérontás befejezéséhez, a szükséghelyzetben lévők segítéséhez, a megbékéléshez, az embereknek a terrortól és a háborútól való megvédéséhez. A Bundestag elnöke ugyanakkor megemlékezett a második világháború után elüldözött németekről, továbbá azokról a német áldozatokról is, akik az elmúlt időszakban a különböző nemzetközi békefenntartó feladatok ellátása során vesztették életüket.
A béke megszilárdításával kapcsolatos német nemzetközi felelősségvállalást hangsúlyozta Horst Köhler államfő is. Németországtól ezt várja a világ - jelentette ki egyebek között az elnök, utalva arra, hogy az áldozatokra emlékezve a népek közötti megértést kell elősegíteni.
Az emléknapon szerte az országban megkoszorúzták az áldozatok sírjait. A gyásznapot a hadisírokat gondozó német szövetség javaslatára a húszas évek legelején alapították, az I. világháború áldozataira emlékezve. A megemlékezést először 1922-ben tartották a Reichstag épületében. A nácizmus idején a megemlékezés a Hősök Emléknapja elnevezést kapta. A szövetségi köztársaságban az ötvenes évek elején tartottak először ismét gyásznapot, immár a két világháború halottaira és a náci uralom áldozataira emlékezve. Az elmúlt években az áldozatokra való emlékezés napja párhuzamosan a megbékélés, a kiengesztelődés és a béke napjává is vált.
(Múlt-kor/MTI)
