Világszerte 42 kiállítással és számos kulturális eseménnyel emlékeznek meg halálának 50. évfordulója alkalmából Pablo Picassóról (1881-1973) a következő több másfél év során.

Az emlékév ünnepélyes madridi megnyitóján ismertetett program szerint Spanyolországban 16, Franciaországban 12, az Egyesült Államokban hét tárlatot szentelnek a világhírű művész munkásságának. Emellett Németország, Svájc, Monaco, Belgium és Románia is csatlakozik a rendezvények sorához.

A kiállításokra a Picasso család kétszáz alkotást kölcsönöz személyes gyűjteményéből, amelyet a művész unokája, Bernard Ruiz-Picasso vezette párizsi Picasso múzeum és alapítvány további 600 kölcsönadott műtárggyal egészít ki.

Az emlékév szeptember végén nyíló első tárlata a madridi Fundación Mapfre kiállítóteremben a Julio González spanyol szobrász és Picasso közötti szakmai kapcsolatot, egymásra gyakorolt hatásukat vizsgálja. Októberben a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum Picasso és a francia divattervező, Coco Chanel együttműködését mutatja be a színház és a balett világában díszlet-, valamint jelmeztervezőként.

A Prado Múzeumban a Picasso és El Greco című, novemberben nyíló kiállítás arra kíván rávilágítani, hogy a spanyol manierizmus legnagyobb mestere, El Greco művészete milyen szerepet játszott Pablo Picasso kubizmusának létrejöttében. A Zsófia királyné Múzeum 2023 áprilisi tárlatán az 1906-os évre koncentrál; „A nagy átalakulás” címmel rendezett kiállításon a művész első kubista próbálkozásai lesznek láthatók.

„Ha van olyan művész, aki meghatározza a 20. századot, annak minden kegyetlenségével, erőszakosságával, szenvedélyével, túlzásaival és ellentmondásaival együtt, az kétségtelenül Picasso” – fogalmazott Miquel Iceta spanyol kulturális miniszter, hangsúlyozva, hogy a maga teljességében kívánják bemutatni a művészt, nem elrejtve életének vitatható oldalait sem.

 Spanyolország több hat millió eurót költ az emlékév programjaira, amelynek felét a spanyol állam, másik felét az egyik legnagyobb távközlési vállalat finanszírozza.

Nyitókép: Pablo Picasso műtermében 1971-ben. Fotó: AFP/Ralph Gatti