A téma a festészet történetének egyik nagy toposza, mítoszok és művek hosszú sora dolgozza fel a művészi alkotás mibenlétét. Ez a tíz művész nagyjából kétszer annyi képét felvonultató összeállítás annyiban különleges, amennyiben helyhez és időhöz kötődik. A közös témaválasztáson belül ez határozza meg a technikák, nézőpontok, referenciák kijelölését.
Hiába tűnik két egészen távoli világnak Nagy-Sándor Zoltán nagyméretű, letisztult eszközöket használó, Van Gogh ecsetvonásait hordozó vászna és Atkári Magda három fázisból álló, filozofikus hangvételű képsorozata, mégiscsak a kortárs művészet egyik alapproblémáját, a nézőpont megkérdőjelezését fogalmazzák meg a maguk módján. Az egyik egy műtörténeti idézetet épít a saját művészetébe, a másik a helyzetelemzés variációit sokszorozza meg, miközben a főtéma a szubjektum és a tárgyi világ kapcsolata.
Ezt a két irányt Ganczaugh Miklós egybefogja, amikor külső és belső utalással egyszerre él a képeiben. Ő klasszikus festészeti eszközöket alkalmaz, míg Székelyi Kati a pop-art és transzparens kép optikai játékával kettőzi meg a jelentést. Guti József Soma pogány oltárképeket épít aranyszínű, archaikus elemekből, inkább a relief felé tágítja a síkot, ahogyan Paróczi Ágnes is térbe lépteti, de ő a geometrikus és az objekt-szerű elemeket szürrealisztikus kompozícióban ötvözi.
Szüts Miklós: Az özvegyasszony ágya
A külső és a belső valóság kettősségét talán leghitelesebben Alföldi László történelmi önarcképei hozzák, melyeken a megidézett személyiség csak a kontúrokból kikövetkeztethető. Szent Ferenc tonzúrája alatt elmosódik az egymásra halmozott sok képmező, a kollázs önmaga ellen fordul: nem egymás mellé helyezi a tartalmakat, hanem kioltja egyik a másikat, jelezve, hogy a beöltözés, a szerepjátszás mindig torzulással jár, a "kép a képben" morális kérdéseket vet föl.
A merítés mindazonáltal szűknek bizonyult. Izgalmas témafelvetése nem hozta meg az igazi válaszokat, a művészet tárgya nem szólalt meg igazán élénk, erőteljes hangon ezen a kiállításon. Talán több humorral, öniróniával közelebb került volna a kép a képhez.
