- Mit viszünk Zaragozába a víz témakörében?
- Szeretnénk bemutatni Magyarország vízgazdálkodásának néhány történeti különlegességét, beleértve egyedi geotermikus készleteinket és fürdőkultúránkat. A hangsúly a fenntartható vízgazdálkodáson van. Az egyes témák külön egységet kapnak, bemutatjuk a hagyományos ártéri fokgazdálkodást, a rekonstruált esztergomi reneszánsz vízkiemelő gépet, a Hévízi-tó és a miskolci Barlangfürdő világviszonylatban is egyedülálló adottságait, a tiszavirágzást, gyógyvizeinket, alternatív víztisztító módszereket. Jól kell kihasználni a rendelkezésre álló 380 nm-nyi területet, hogy mindez megjelenhessen.
- Milyen látványelemeket használ a magyar pavilon?
- Minél több érzékszervi és interaktív élményt igyekszünk nyújtani, illetve minél többféleképpen használni a víz elemet, akár hatásaiban, akár a metaforák szintjén. Rögtön a bejáratnál például egy kellemes, párás levegőt nyújtó vízfüggöny fogadja a belépőt, erre vetítjük a beköszöntő filmet. A néző egy infrakapun lép be az első térbe, ahol egy henger áll. Minden belépéskor a henger felső, nem látható tartályából egy csepp víz érkezik le az alsó tartályba. Ez a látogatószámláló, a növekvő vízoszlop méretéből lehet következtetni a látogatók számára. Nagyon fontos a fény szerepe is: az épületen nincs ablak, ezért szabadon alakíthatjuk a megvilágítást. Belépéskor fokozatosan jutunk szórtabb fénybe, majd narancsos színű, naplementét idéző fénybe, utána félhomályba, kifelé ugyanígy lassan jutnak ki a látogatók a külső erős déli fényre. De az illatok és hangok is jelen lesznek: a fokgazdálkodást bemutató egység légterébe enyhe vízszagot juttatunk, alig jut el a tudatig, inkább csak a kellemes atmoszférát gazdagítja.
Néhány részt pedig halk vízhangok fognak kísérni. A látványelemekben, sőt az anyagokban is a víz hatásai dominálnak, az íves plexifelületek, az irányított fényekben feltárulkozó egységek szürreális teret hoznak létre, mintha vízbuborékokban sétálnánk. Minden könnyűszerkezetből van megoldva, mozdítható és újrahasznosítható. Van, ahol a hagyományos diarámához nyúltunk, népi viseletbe öltözött figurákkal, van, ahol érintőképernyőn lehet információkhoz jutni. A miskolci Barlangfürdőhöz Huber Péter által forgatott térhatású, 3D rövidfilmet mutatunk, de lesz óriási körkivetítő, a nádas növényei közé tett világító üvegszálak és számos más látványos elem. A legnagyszerűbb élmény az éppen az expo idején bekövetkező tiszavirágzás lesz, amit élő webkamerával hozunk Zaragozába, majd az esemény után a rögzített folyamatot mutatjuk.
- Ki milyen részt vállalt a tervezésben?
- A tartalmat én fogalmaztam meg, Huber Péter pedig átalakította a látvány nyelvére, úgyhogy a szerzőség közös, ketten egyenrangú alkotótársak voltunk. Ő reklámügynökséget vezet, fotó-, és videótechnikával foglalkozik, rendszeresen készít térbeli látványokat is. Én az esztergomi Duna Múzeumot igazgatom, országszerte több interaktív kiállítást rendeztem már.
- Hogyan jött a pavilon homlokzatának ötlete? Kívülről a magyar pavilonon a belső tér alaprajza, a hullámzó vonalak egymásba fonódó ívei láthatók.
- Valóban, maga a rajzolat a pavilon alaprajzát mutatja, de inkább hullámok fodrozódását látni benne. A homlokzat tulajdonképpen egy lebegő felület, a betonépület külső falától 30 cm-re eltartott, vízfelületet imitáló, ún. one-way fóliaréteg, amit hátulról meg lehet világítani, ettől különleges és folyton változó az összhatása.
- Különálló épületről van szó?
- Nem, a világkiállítás két hatalmas és több kisebb épületből áll, a mi bemutatónk a bejárathoz közelebbi, kétszintes nagy betoncsarnok rendszer földszintjén kapott helyet. Nagyon jó a fekvése, hiszen mellettünk a franciák és a dánok, szemben a japán kiállítás. Várhatóan rengeteg látogatónk lesz, a főútvonal egyik legfrekventáltabb helyére kerültünk, de a pavilon sikere már rajtunk múlik.
- Mi volt az a pályázatukban, ami a 19 pályamű között abszolút befutó lett?
- A mi elképzelésünk nem csak információkat nyújt vagy csak szórakoztat, hanem a kettőt együtt, sokoldalúan, komplex élményt kínál. A világ kiállítási gyakorlatában már terjedőben van az egyszerre sok érzékre ható élményközpontúság, a látvány mellett az illatok, hangok, fények bevonása. Bízunk abban, hogy a három hónapig látogatható zaragozai magyar pavilon kivételes élményt fog nyújtani, olyasmit, ami a több mint száz ország kiállítása közül sokáig emlékezetes marad.
