A vuvuzelára repülő madár

A négy hétvégét magába foglaló rendezvénysorozat nagyjából kitart a cívisváros legismertebb és legtöbb turistát vonzó rendezvényéig, az augusztusi Virágkarneválig, illetve az azt megelőző, szintén népszerű nagyerdei rendezvényig, a Debreceni Borkarneválig. A szervezők az első hétvégét a népzenének és a jazznek, valamint a népzenei hangzású jazznek szentelték. Manapság alig találni tiszta műfajban játszó együtteseket és az első hétvége három fellépője közül is csupán a húsztagú Bihari Cigányzenekar mondhatja el magáról, hogy valóban az autentikus magyar cigányzenét szólaltatta meg.
   

A programsorozat második hétvégéjén a pénteki nyitónap kissé gyengébbre sikerült, mint ahogyan arra a szervezők számíthattak. A főtéren a várakozástól elmaradt a korzózók száma, a meghívott előadók hiába igyekeztek, keveseket késztettek megállásra. A láthatóan helybéliek által uralt főtéren inkább a teraszok teltek meg, ahol a háttérben szóló zene elegendő szórakozást kínált az italaik mellett beszélgető embereknek. A körülbelül száz-százötven fős törzsközönség azonban kitartóan hallgatta végig a két koncertet a Nagytemplom közvetlen közelében felépített nagyszínpad előtt. A Funk on Jam zenekar valójában a Cívis Korzón debütált a debreceni nagyközönség előtt, hiszen az együttes ez év tavaszán alakult. Tagjai azonban olyan tapasztalt zenészek, akik a Jazz Five-ban játszottak korábban. Ebben a felállásban már bemutatkoztak Debrecen város bálján, illetve a balatonfüredi Anna-bálon, ahol legutóbb a hajdúváros volt a díszvendég. A korábban inkább csak jazzt játszó együttes (és annak utódja) mára funky, blues és latin stílusokat is beemelt repertoárjába. Debrecen, a jazzfesztivál fővárosa, azonban idén mintha  kissé elfordult volna a műfajtól, az érdeklődés tekintetében nagyobb közönségre számíthatott a másnapi világzenei koncert.
   

A pénteki nap másik együttese, a 2009-es Nemzetközi Sighisoara Blues Fesztivál népszerű fellépője, a Sonny and his Wild Cows feat. Sophie megemelte a főtéri hangulatot. A blues-os hangzás sokszor vérpezsdítő rockabillybe csapott át, amely jól illett a rekkenő esti hőséghez és a debreceni nyári éjszakához - akár valahol az amerikai sivatag poros kisvárosában is érezhettük volna magunkat az este második felében. Az It Ain't Right, az I'll Be Back on Sunday vagy a Honey Babe számok felrázták kissé a közönséget és az érdeklődők száma is megkétszereződött a koncert végére.
   

A szombat esti "láz" jótékonysági koncerttel kezdődött. A Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar nagy közönséget vonzott. A színpad elé ültetett nagylétszámú együttes - nyilván szórakoztató céllal - meglehetősen vegyesen összeválogatott muzsikája betöltötte a teret. Néhány hang ugyan félrecsúszott és pár helyen nem szóltak igazán tisztán a hangzatok, de a közönség megbocsájtotta mindezt a fiatal és egyébként derekasan dolgozó muzsikusoknak.
   

A Lighthouse Music együttes a koncertje alapján kétségtelenül megkaphatta volna a hétvége legjobb együttese címet. A sajátos stílusú világzenének a legkiemelkedőbb szépsége az eklektikusság. A stíluselemek tekintetében nem válogatnak: magyar, kelta, ír, jazz, pop, progresszív rock is belekeveredik a sajátos műfajba, hangzásában azonban mégis egységes és igen izgalmas zenei világot képesek teremteni. A 2004-ben alakult együttes színpadképe is igen látványos a koncert alatt használt rengeteg hangszer miatt. A Lighthouse Music sikerét még a főtér több kivetítőjén látható labdarúgó világbajnoki bronzmeccs hangos ujjongása sem törhette meg - igaz, érdekes egyveleggé vált, amikor a Repülj madár dallama összekeveredett a vuvuzelák hangjával. Ezen a meccsen a magyar népdal egy nullra győzött...  
   

A Cívis Korzó második hétvégéjének esetében igaznak bizonyult az ősi mondás, miszerint minden csoda három napig tart, így vasárnapra már csupán pár tucat nézelődő sétálgatott a Kossuth téren. A Round Nine igényes zenéjét a színpadtól távolabb eső sörsátrakból hallgatták az emberek. Hajagos Andrea énekessel az előtérben a blues kapott ismét szerepet az együttes produkciójában.
   

Az utánuk következő Kugli együttes a szórakoztató műfajt képviselte. Azzal teszik igazán élvezetessé fellépéseiket, hogy humoros konferálásokkal vezetik fel számaikat, mint például az ""Ássál Lajoskám! Minek ássak? Mert a gödörből mindig másképpen látszanak a dolgok... " A dallamos rockzene műfajában dolgozó csapat az ismertebb Kispiricsi vagy például a líraibb Senki fia című számaival kellemes emlékekkel zárta a hétvégi zenés programsorozatot.
   

A következő hétvége a néptánc jegyében zajlik majd a hajdúság fővárosában; Debrecen nívós néptáncegyüttesei adnak - várhatóan - látványos műsort. Pénteken a Kerekes Band fog dübörögni élvezetes - funk, jazz, rock-kal kevert - gyimesi és csángó népdalfeldolgozásaival. A programsorozat utolsó három napján, július 23-25-ig, a rockzenéé lesz a főszerep, Debrecen közkedvelt együttese, a P. Box fellépésével - Koroknay Árpáddal -  zárul az idei korzó.