Az ENSZ oktatatási, tudományos és kulturális szervezete a kanadai Québec városában tartott szakértői bizottsági ülésén döntött a világörökség listájának újabb bővítéséről.
Mauritius szigetén a 18-19. században az 550 méteres Morne-hegyre menekültek a szökött rabszolgák. A dél-kínai Fucsien tartományban a Tulunak nevezett területen összesen 46, a 12-20. század között épült földház maradt fenn. Irán Azerbajdzsán tartományából a 7. századból való Szent István- és Szent Tádé-monostorok, valamint a Dzordzori Szent Mária-kápolna bizonyítják a bizottság indoklása szerint a bizánci, görög-keleti és perzsa kultúra közti cseréket. Az al-Hidzsr a legjelentősebb nabáteus régészeti lelet a jordániai Petrától délre, egyben az első olyan szaúd-arábiai emlék, amely felkerül a világörökség listájára.
A 11. században khmerek által épített hindu Preah Vihear szentély pontosan a két ország határán, egy hegy tetején áll. Bár a templomot a Nemzetközi Bíróság 1962-ben Kambodzsának ítélte, szomszédja változatlanul igényt tartott rá. A helyzetet bonyolította, hogy Preah Vihear gyakorlatilag csak a thai oldalról közelíthető meg.
Júniusban azonban a thai kormány bejelentette: támogatja Kambodzsa pályázatát, a thai külügyminiszter pedig bemutatta a két kormány megegyezésén alapuló térképet, amely szerint a templom és a hozzá tartozó 4,6 négyzetkilométernyi terület egy része a kambodzsai oldalon helyezkedik el. Újabb fordulatot jelentett, hogy a thai nacionalista pártok tiltakozása nyomán a thaiföldi Közigazgatási Bíróság kötelezte az ország vezetését az új térkép jóváhagyásának felfüggesztésére. Mintegy 300 politikus, tudós és művész a maga részéről petícióban követelte, hogy a VÖB ne döntsön a pályázatról.
A kambodzsai hatóságok a napokban lezárták a templom közelében lévő határátkelőt, attól tartva, hogy thai tüntetők kárt tehetnek az ősi kegyhelyben. A fővárosban, Phnompenben pedig biztonsági gyűrűt vontak a thaiföldi nagykövetség köré, hogy elejét vegyék az olyan zavargásoknak, mint amelyek 2003-ban az angkori templomok hovatartozásával kapcsolatos viták idején törtek ki.
A hétfőn szentesített három további világörökségi pályázat közül az egyik a Malakkai-szoros két történelmi helységére, Melaka és Georgetown városára vonatkozott, a másik Pápua Új-Guinea Kuk nevű, ősi mezőgazdasági körzetére, amellyel az óceániai ország először iratkozott fel a listára.
Kelet-Szlovákiában, a Kárpátokban találhatók azok a kis fatemplomok, amelyek a Világörökség Bizottság hétfői döntése alapján rákerülnek az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára. A 16-18. századból származó fatemplomok között van Hervartó (Hervartov) és Turdossin (Tvrdosin) római katolikus, Késmárk (Kezmarok), Lestin (Lestiny) és Garamszeg (Hronsek) evangélikus, valamint Rózsadomb (Bodruzal), Ladomér (Ladomirov) és Oroszsebes (Ruska Bystra) görögkatolikus temploma. Az egyedülálló épületek a nyugati és keleti kultúra összeérésének bizonyítékai, egyúttal jól példázzák a népi és hivatásos építészeti eljárások és stílusok közti kapcsolatot - hangzik az indoklás.
A szlovák fatemplomokon kívül az UNESCO lista új tagjai lettek: Stari Grad városa Horvátországban (Hvar szigetén), a Vauban által tervezett 17. századi francia erődítmények és San Marino történelmi központja. A Quebecben ülésező bizottság még eztán dönt két további javaslatról, a szecessziós épületeiről híres dél-morvaországi Luhacovice fürdővárosról, valamint szlovák előterjesztésre a révkomáromi erődrendszerről. Az ülés kezdete előtt a világ 141 országának 851 nevezetessége volt az UNESCO világörökségi listáján, ezekből 12 a Cseh Köztársaságban, öt pedig Szlovákiában található.
(Múlt-kor/MTI)
