Zalában, Pórszombaton bújik meg Kovács Gyula pomológus Tündérkertje. Az őshonos magyar gyümölcsfajtákat évtizedek óta fáradhatatlanul gyűjtő pomológus a Petőfi Akadémia első epizódjában mutatta be misszióját, osztotta meg gondolatait. Pórszombaton személyesen is találkozhat mindenki vele, és válogathat a kert kínálta számtalan őshonos fajtából, attól függ, aszalni, lekvárnak, pálinkának vagy frissen fogyasztásra szeretne gyümölcsöt – Kovács Gyula mindenre tud fajtát ajánlani!
Nagyhegy Tündérkert és Pajtaszínház – Szilvágyon. A település, ahol a fiatalok itt-tartása, sőt, bevonzása is cél, és ahol a Tündérkert és a Pajtaszínház igazi közösségformáló tényező lett az elmúlt évtizedekben. A látogatók megcsodálhatják a hagyományos szilvágyi pincéket is. Ahogy ők írnak magukról: „Szilvágy címerében egy háromágú lombos fa található, ami egyszerre mutatja a múltba kapaszkodást, a jövő felé törekvést és a természet szeretetét. Tündérkertünket Nagyhegyen 2012-ben egy évtizedek óta használaton kívüli gazos terület letisztítása után kezdtük kialakítani, helyi összefogással, az őshonos magyar gyümölcsfajták sokszínűségének megmaradásáért, a még élő örökségünk megőrzéséért. Első évben 34 db helyben gyűjtött vesszővel oltott kis gyümölcsfát ültettünk, jelenleg már 140 db fánk van. Pajtaszínházunkat 2006-ban építettük, hogy a Kultúrházon kívül tavasztól őszig legyen egy közösségi épületünk, ami a fesztiválok, családi és közösségi rendezvények ideális terepe. A tájegységre jellemző népi építészeti jegyeket hordozó, faszerkezetű épület színpaddal, félig fedett és nyitott tereivel ideális a rendezvények lebonyolításához.”
Mindössze félórás autóútra innen, a szlovén határ túloldalán Dobronak községben is különleges helyszínre bukkanhatunk. Dobronak egyik látványossága a 2006-ban megnyílt Dobronoki György-ház, amelyben helytörténeti és néprajzi gyűjtemény tekinthető meg. Az épületet Dobronoki György jezsuita tanárról, a falu híres szülöttéről, a nagyszombati egyetem első rektoráról nevezték el, aki a 17. században élt itt. Mindazok, akik belépnek a nagy faajtón, visszacsöppennek a múltba, hiszen különféle régi dokumentumok segítségével betekintést kapnak Dobronoki György életébe, megismerhetik a helyi plébánia és a Szent Jakab-templom múltját. A kiállított ruházat, a régi bútorok, valamint a fiókok és a dobozok mélyéről előkerült fényképek betekintést nyújtanak a település egykori lakosainak életébe, hagyományaiba. A Dobronoki György-tájház és a Kézművességek háza mellett áll a Pajta. 2020-ban kezdődött az építése, és 2022-ben nyitották meg a közönség számára. Létrehozásának célja a magyar térség kulturális értékeinek megőrzése – hogy az itt élő emberek büszkék legyenek tárgyi örökségükre, hagyományaikra, hovatartozásukra.
Másfél órát vezetve Dobronakból, újra Zalában, Reziben a Laky Demeter Pajta és a Rezi Pajta vár mindenkit! Egy pajta, egy udvar, egy múzeum – és egy közösségi tér. A Pajta Múzeum létrehozásával Reziben megvalósult már egy régóta vágyott olyan bemutatótér kialakítása, ahol nemcsak a hagyományőrzéssel, de őseink mindennapi életét segítő eszközökkel, szerszámokkal és azok használatával ismerkedhetnek meg gyermekeink és az érdeklődők. A gyűjtemény létrehozásának célja a hagyományőrzés mellett az információk átadása, tárgyi kultúránk megörökítése, az identitástudat erősítése. A Laky Demeter Turistaház kertjében ma is aktív kertgazdálkodás folyik, és a baromfiólban kisállatokat is tartanak, a hagyományos falusi porta bemutatása, visszatanítása céljából.
A Kispáli Lábas Pajta 2020 óta a helyi közösségi élet fő színtere. Azért épült, hogy élénkítse a kulturális életet, hogy eseményein, előadásain találkozhassanak egymással a helyiek, és könnyebben kapcsolódhassanak egymáshoz a generációk. Volt már itt klasszikus és világzenei koncert, tartottak színházi előadásokat, kézműves foglalkozásokat és népi mesterségek bemutatóját is. A helyi termékek készítőit is szívesen látják portékáikkal a pajta rendezvényein. A Jeles napok ünnepe a Kispáli Lábas Pajtában három részből álló összművészeti programsorozat volt 2023 nyarán. Közösségépítő program népzenei koncertekkel, néptánccal, népi iparművészeti bemutatókkal, népi gasztroműhellyel és kézműves vásárral.
Kehidakustányban Tájház, Hagyományőrző udvar és Pajtaszínház is működik. A rendezvényhelyszíneket nemcsak a falu lakossága és az itt üdülő vendégek, hanem a környékbeli települések lakosai is szívesen látogatják. A Tájház és a Mariska udvar együttese az előtte álló szoknyás haranglábbal együtt a környék szimbólumává vált mára. Itt található a Zala völgye egyik legnagyobb, bejárható gyógynövénykertje is. A bemutatott növényeket megnézni és megkóstolni is lehet.
Szécsiszigeten a felújított Kerka Vízimalom egyike Magyarország kiemelt ipari műemlékeinek, amelyek a sok viszontagság ellenére átvészelték az évszázadok múlását. Szécsiszigetre eljutni időutazás és kalandtúra egyszerre, a Kerka vidékének felfedezése mellett a múltba révedhetünk a malom ódon falai közt. A Pajta Kávézóban pedig kirándulás után megpihenhetünk, csodálhatjuk a tó víztükrét, elmélázhatunk a szomszédos bivalyokat figyelve, vagy hallgathatjuk a madarak csicsergését, miközben egy finom kávét vagy házi szörpöt kortyolgatunk.
És ha már Szécsisziget, akkor SZÉF Folkfesztivál és SZÉF Kultúrpajta! Ahogy ők fogalmaznak: „Hagyományos értékek – fesztiválhangulatban! Nem is fogalmazhatnánk meg jobban azt az elképzelésünket, melyet 2021-től kezdődően a SZÉF Folkfesztiválon valósítunk meg. Mi, a SZÉF csapata, nemcsak elhivatottak vagyunk a népzene, a néptánc és a népi kézműves hagyományaink iránt, de életformánkká, a mindennapjainkká vált elköteleződésünk. Tesszük ezt örömmel, évente egyszer igazi fesztiválhangulatban is.”
Ugorjunk át Vas megyébe! Az Őrség legrégebbi, több mint harmincéves múltra visszatekintő Pajtaszínháza Őriszentpéteren minden műfaj számára nyitott. A művészeti programok előadói jellemzően saját műfajuk élvonalának jeles képviselői. Kiemelt helyet kapnak a jövő kultúrafogyasztói, változatosak itt a családi és gyermekprogramok, és fontos számukra az a kultúra-közvetítői szerep, amit a klasszikus és kortárs zene élő megszólaltatása jelent ebben a rurális közegben. További misszió a Pajtaszínház számára a szlovén és osztrák, határon túli – részben ma is magyarlakta – települések bekapcsolása a kulturális vérkeringésbe.
És ha már Vas és pajtaszínház: irány Viszák! A Viszáki Kultúrpajta Kaszás Attila ötlete, amelyet Szarvas József valósított meg. A pajtát körülölelő Tündérkert árnyas fái alatt és a Pajtában mindig történik valami.
Másutt is van példa Tündérkert és Pajta szimbiózisára. Szombathelyen a Vasi Skanzen kertjében tizenéve ápolják és ültetik az őshonos magyar gyümölcsfákat. A Tündérkertet Beythe-kertnek hívják. Van benne Faluerdő, Csemeteiskola, szőlőskert a Márton-hegyen és Mentakert. Már 15 éve gyarapodik, szépül. A virágzó Tündérkert fái alatt pedig a Skanzen kínál egész évben változatos programokat.
Magyarnádalján a Lábas Pajtába térhetünk be. A község önkormányzata évek óta a helyi közösséget erősítve, minden korosztályt és érdeklődési kört megszólítva állítja össze éves programtervét. Az események látogatottsága dinamikusan nő. A pajta olyan művészeti ágaknak is teret ad, melyek korábban nem vagy csak ritkán szerepeltek a programpalettán – és a kínálat egyre bővül!
Bérbaltaváron a Nagy Gáspár Emlékház udvarán a régi parasztház egykori pajtáját 2018-ban építették vissza részben. Eredeti célja az volt, hogy a fedett, nyitott tér kedvezőtlen időjárás esetén is helyszínt biztosítson az alapítvány hagyományos májusi és nyári rendezvényeinek. Elkészülte után viszont Bérbaltavár új közművelődési tere lett, ahol kamaradarabokat játszottak, fotókiállítást rendeztek, közösségi rendezvényeket tartottak az elmúlt években. Csapadékmentes időben a pajta előtti több mint 500 négyzetméter füvesített udvar egészíti ki a teret – és várja különleges programjaival a látogatókat.
Patinás Kultúrpajta működik Oszkón: az Oszkói Hegypásztor Kör elődjét, az egyesületet 1985-ben helyi fiatalok alapították. A civil szervezet már alapításakor megelőzte korát, hiszen a nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni. Így a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be, mely újító szellemét a mai napig megőrizte. Az alapítók célja az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. És teszik ezt a mai napig!
És Vasban járva ne hagyjuk ki semmiképpen Nádasd új közösségi centrumát, a pár éve felépített Hétdombi Kultúrpajtát sem. Az Együtt Nádasdért Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997-ben alakult. 2014-ben készült el a közösségi kemencével felszerelt kisebbik pajtájuk, amelyben megkezdte működését a helyi termelői piac. Öt év működés után lett lehetősége a településnek arra, hogy pályázat keretében létrehozza a művelődési ház mögötti téren a 272 négyzetméteres pajtát, amely közösségi színtér és helyet biztosít a piacnak is. A cél az volt, hogy egy olyan kultúrpajta jöjjön létre, amely az itt élők igényeit szolgálja – de ma már látogatókat is vonz : a pajta helyet ad színházi előadásoknak, koncerteknek, közösségi megmozdulásoknak is.
Kárpát-medencei utazások során határokon belül és határokon túl is különleges programokkal várnak a Kultúrpajták és Tündérkertek tavasztól őszig! Részletes programjaik és a helyszínek pontos leírása: nepi.kultura.hu.
