A tárcavezető bejelentette: a kormány ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az új építésügyi koncepciót, amelyben külön fejezetet szentelnek a kulturális örökségvédelemnek.

Harmadik alkalommal ad otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak.

Míg tavaly a barokk kertművészet, ezúttal a zene- és a kertművészet kapcsolata kerül fókuszba.

A nemzetközi konferencia megnyitóján Lázár János építési és beruházási miniszter kifejtette: 30 év után először van újra építésügyi minisztérium hazánkban, ennek köszönhetően szervezetileg az érdekérvényesítő képességének méltó helyére kerülhet a magyar kulturális örökségvédelem is. Lázár János elmondta, a területet felügyelő tárcavezetőként a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett.

Lázár János nehéz vitákra számít a témában, de szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel. „A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyrehozzuk, használatba és birtokba vegyük” – szögezte le a miniszter, aki szerint ez érvényes a kiürülő belvárosok védelmére ugyanúgy, mint a számos állami köztulajdonban lévő épületre. Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, nemcsak építeni kell, hanem hasznosítani is, ennek érdekében pedig nyitnak a magántőke felé is. „2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat. Ehhez új szabályozásra, új üzleti konstrukciókra, de elsősorban társadalmi támogatásra van szükség” – szögezte le Lázár János.

Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke felidézte, egy évvel ezelőtt Eszterházán jelentették be a Magyar Kertörökség Alapítvány működésének megkezdését. Szakmai civil ernyőszervezetként nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a hazánkban található csaknem kétezer történeti és történeti értékű kert megőrzésében és megújításában vezető szerepet vállaljanak, a jogszabályi környezet kidolgozásában való aktív részvételtől a gazdasági és ökológiai fenntarthatósági modellek kidolgozásán át a kertörökség ügyének újra köztudatba emeléséig.

Az elmúlt évek történései, a járvány miatt elrendelt karantén, a klímaváltozás okozta aszály, valamint a természeti erőforrásaink iránt megnőtt kereslet az energiaválság miatt egyre több embert ébreszt rá az épített, természeti és e kettőt ötvöző kertörökség fontosságára.

„Kertművelőként nekünk is le kell hajolnunk, hogy a magyar kertörökség újra felemelkedhessen”

– fogalmazott Herczeg Ágnes. Egresitsné Firtl Katalin, a társszervező házigazda Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a köszöntőjében emlékeztetett: Eszterháza három pillére az épített, a természeti és a kulturális-szellemi örökség, ezen belül is Haydn munkásságának köszönhetően a zenei örökség.

A Mőcsényi Mihály-konferencia központjában idén a kertművészet és a zene kapcsolata áll,

így a neves hazai kerttörténészek mellett zenetörténészek is bepillantást engednek a kert- és zeneművészet nagy találkozásaiba. Így többek között a konferencia előadói közt szerepel Mona Dániel zenetörténész, aki azonkívül, hogy beavatja a résztvevőket Beethoven és Martonvásár kapcsolatába, Hangok a kertből címmel interaktív zenés sétára kíséri október 1-jén, a zene világnapján a résztvevőket. Rácz Márton karmesterként, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár pedig a magyarországi Wagner Társaság elnökeként tart előadást a kertek és zene kapcsolatáról.

Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók rádió műsorvezetője a romantika mesterének, Mendelssohnnak és családjának kertjükhöz fűződő különleges kapcsolatáról tart előadást október 1-jén. A konferencia nemzetközi előadói online kapcsolódnak a szimpóziumhoz, akik révén a résztvevők a többi között megismerhetik, milyen szerepet játszott a zeneművészet az angol, francia és olasz történeti kertek fejlődésében régen és napjainkban. A tanácskozáson felszólal többek között Gillian Mawrey, a Historic Gardens Foundation alapítója és elnöke, valamint Stefano Trevisi, a Benetton Alapítvány Musica Antica in Casa Cozzi program művészeti igazgatója.

A háromnapos konferencián a szakmai és művészeti programok mellett ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is várják az érdeklődőket. Diákcsoportok számára ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínálnak a szervezők, amelyek segítségével a tanulók közelebb kerülhetnek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.

Nyitókép: Lázár János építési és beruházási miniszter. Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány