A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult februári hangversenyein, Göteborgban, Budapesten és Kecskeméten, ahol zongoristaként is közreműködött, megzenésített verseket hallhatott a közönség. Hogyan kötődik az irodalomhoz, a színházhoz?
Mint oly sok mindenben, a sokszínűség vonz, változatos élmények után kutatok: ugyanúgy érdeklődöm a klasszikus irodalom és a kortárs rap/slam, opera és film iránt. A februári koncertsorozaton Zemlényi Eszter szopránénekessel egy zeneileg és szöveg szempontjából is többrétegű műsort állítottunk össze Ligeti György, Fekete Gyula vokális darabjaiból és saját szerzeményeimből.
A Zeneakadémián zeneszerző szakon végzett, mellette ütőhangszeren is fejlesztette tudását. Hol tart most a tanulmányaiban?
Szerteágazó érdeklődésemnek megfelelően tanulmányaim is számos sínpáron haladtak egyszerre. A zeneszerzői tanulmányok mellett, melyet Huszár Lajos zeneszerző alapozásával kezdhettem, Úr Bertalantól, a Rádiózenekar timpanistájától ütőhangszeren tanultam, de legalább ennyire fontosak voltak a zongorastúdiumok is, amelyeket Kéry János irányítása alatt fejlesztettem. Idén a Göteborgi Egyetem a zeneszerzés mesterképzését fogom elvégezni, emellett a Zeneakadémia doktori iskolájának is hallgatója vagyok. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen temérdek felkérés érkezik hozzám, sokat nem is vagy nem azonnal tudok teljesíteni. Emiatt azonban óriási kihívás ?összefésülni? a két egyetemi képzést.
Már a középkorban is vándorútra keltek, több országot bejártak egy mesterség minél teljesebb elsajátításához az ifjak. Ön egy évet töltött Brüsszelben az Erasmus-program keretében, jelenleg Göteborgban egészíti ki tanulmányait. Mit jelent szakmailag a kint töltött idő?
A külföldi tapasztalat mindenki számára pótolhatatlan. Annak ellenére mondom ezt, hogy a Zeneakadémián folyó képzés versenyképes, és semmiért nem cserélném el itthoni tanulmányaimat. Fekete Gyula zeneszerzés főtárgy tanárom és a tanszak számos tanára által lefektetett alapok nélkül nem érezném az itt megszerzett magabiztosságot.
Miben áll az itthoni oktatás előnye, és milyen tapasztalatokat szerzett hozzá külföldön?
A Zeneakadémián az új módszerek mellett a régebbi kompozíciós technikák oktatása is igen fontos. Ezt nyugaton inkább ?lesajnálják?, pedig a kinti hallgatókon azt észlelem, hogy fontos lenne, főleg a biztos formaérzék kialakításának szempontjából.
A globális információáramlásnak köszönhetően ma már nem történhet meg az, mint ami régebben Ligeti György zeneszerzőnknél, hogy külföldön értesült a legújabb zene eredményeiről. Inkább szemléletbeli különbségek, hangsúlyeltolódások jellemzik a kinti képzéseket. Brüsszelben sokkal fontosabb a frankofón kultúra, ezért nekik nem számít különlegességnek, ha valaki például a spektrális zene iránt érdeklődik. A flamand Jan Van Landeghemnél heti egy alkalommal az egész osztály összegyűlt és mindenki mindenkit végighallgatott. Ezzel szemben most Göteborgban az amerikai Ming Tsaoval havi egy óra konzultációm van.
Kialakult-e olyan műfaj, amelyben különösen szívesen alkot? A 2012-ben bemutatott operáját, a La Violettát 2013-ban, a Marton Éva születésnapjára rendezett zenei eseményen is előadta. Tervezi-e ennek a műfajnak a folytatását?
Természetesen szeretnék további zenés színpadi műveket írni, amennyiben erre mód adódik, de egyelőre nem tervezek lehorgonyozni egyetlen műfaj mellett, ha emiatt eklektikusnak bélyegeznek is. Egy gyerekelőadás volt az első színházi munkám: Barta Dóra koreográfiájára, Almási-Tóth András librettójára La Fontaine Állatmesék-adaptációja. Ezt követően a pusztán elektronikával készített Danse Macabre-ot mutatta be Gaál Mariann koreográfiájával a Pécsi Balett a Nemzeti Táncszínházban. Két évvel ezelőtt egy Valentin-napi koncert keretében Bella Mátéval dalokat hangszereltünk és dolgoztunk fel Christian Schumann művészeti vezetésével, aki számos Eötvös Péter-operát mutatott be külföldön. Emlékezetes, hogy egyik este, úgy hajnali kettőkor Christian kérte: írjak egy trombitaszólót az egyik dalhoz és tíz perc múlva küldjem a kottát. Elküldtem?
Mennyiben határozzák meg a felkérések a készülő műveket? Mi volt a legemlékezetesebb megrendelése idáig?
Gyakorlatilag csak felkérésre írtam az utóbbi időkben, de ezt nem bánom, mert mindig érdekes és izgalmas kihívások találtak meg. Emiatt nehéz is rangsorolni, de talán kockázatmentesen kijelenthetem, hogy az eddigiek során az operafelkérés volt a legemlékezetesebb.
Milyen hangversenyek várhatók a közeljövőben, ahol ismét hallhatja a közönség a műveit?
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával március 23-án Kiskőrösön, 24-én pedig Egerben hallhatja a tisztelt közönség Magda Dávid orgonaművésszel és zeneszerzővel adandó közös koncertműsorunkat, ahol saját szerzeményeinken kívül Szőnyi Erzsébet, Virágh András Gábor és Zarándy Ákos művei is szerepelnek.
Csanda Mária
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
