 |
| Madarász Iván (jobbra) és Jadó Jenő Felvégi Andrea felvétele Forrás:muzsikalendárium.hu |
A szervezet a zeneszerző megválasztásával a műfaji sokszínűséget és a különböző alkotók egységét kívánja szimbolizálni. Madarász Iván ugyan ?nem rendelkezik kiemelt döntési jogkörökkel, de informális szerepe jelentős: mind a szerzők, mind a külvilág felé képviseli az egyesületet? ? áll a kiadott közleményben.
Madarász Iván 1949-ben született jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára, oktatási területe a zeneelmélet, a szolfézs és az analízis. Kórusművek, kamarazenei művek, oratorikus művek, versenyművek és szimfonikus zenekari művek négy operát és négy musicalt is szerzett. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapítója és elnökségi tagja, 1990-től az Artisjus vezetőségi tagja. 1992-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal, 2005-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Az elmúlt két év volt a legnehezebb
Az Artisjus az elnökválasztás kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt két évben zajló több jelentős változás miatt a szervezet a legnehezebb időszakot tudhatja maga mögött.
?Az elnöknek komoly szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek a jogkezelők kulturális támogatását a Nemzeti Kulturális Alaphoz irányító, megütközést és aggodalmat kiváltó törvénymódosítások miatt voltak szükségesek" ? utalt közleményében a szervezet az őszi törvénymódosításra, amely szerint az üres adathordozók után szedett jogdíjak 25 százaléka a jövőben Nemzeti Kulturális Alaphoz kerül. Októberben az NKAMAHASZ, az Artisjus és a EJI képviselőivel egyezett az új törvény kapcsán. L. Simon László, az NKA alelnöke akkor hangsúlyozta: támogatják, hogy az új pályázati rendszerben a hangrögzítők és kiadók szakmai szempontjai is érvényesüljenek.
A jogdíjakból származó bevétel körülbelül 700 millió forintot jelent majd az alap számára: ez a legkorábban júliusban érkezhet meg a szervezethez.
Artisjus/Kultúra.hu
