Májusban, ugyanazon a napon nyitotta meg négy tárlatát a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. A Fejedelemasszonyok Erdélyben és a vallásszabadság, valamint az Erzsébet és Zita királyné emlékezete című kiállítások a történelemben jelentős női alakjairól mesélnek a látogatóknak. Az 1568. évi tordai országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadságot a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius felekezetekre vonatkozóan. A A Fejedelemasszonyok Erdélyben és a vallásszabadság című gyűjtemény időszaki kiállítása a tordai országgyűlés 445., Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400., a II. Vatikáni Zsinat 50. évfordulóján, a Hit Évében, az ökumené jegyében különös figyelmet szentel az erdélyi felekezeti sokszínűség és az erdélyi vallásszabadság kérdésének, az erdélyi fejedelmek kultúr- és valláspolitikájának.
A gyűjteményben késő reneszánsz festményeket, metszeteket, török kori műtárgyakat, a kor biblia- és zsoltárfordításait, prédikációgyűjteményeit, hitvita iratait mutatják be, az Érseki és Főkáptalani Levéltár és az Érseki Könyvtár fejedelemkori gyűjteményével együtt. A kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumból, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárából, a gyulafehérvári Batthyány Könyvtárból, a Magyar Nemzeti Múzeumból, az Iparművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, az Országos Széchényi Könyvtárból, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumából, Sárospatakról érkező műtárgyakat láthatnak az érdeklődők, míg a báró Bánffy család, a bethleni Bethlen család és Csáky-Bornemisza Éva családi hagyatékából Rákóczi-kori emlékeket tárnak eléjük.
Az Erzsébet és Zita királyné emlékezete című kiállítás az Érseki Palotában Habsburg-kori miliőben mutatja be a kiegyezés kori Magyarországot, a ?boldog békeidőket?, az Osztrák-Magyar Monarchia válságos évtizedeit, küzdelmeit és végnapjait, két magyar érzelmű királyné sorsán és két koronázó püspök életútján keresztül. A kiállítás a magyar királyné-koronázás szakrális hagyományát állítja középpontba. A két királynét két tudós püspök koronázta: az oktatás és nőnevelés főpapja, Ranolder János és a könyvgyűjtő báró Hornig Károly bíboros. Mindketten tevékenyen részt vettek a keresztény magyar szellemi és lelki élet megújításában a századfordulón. A tárlaton az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, a Zita királyné által Hornig Károlynak adományozott pásztorbotot, az Erzsébet és Ferenc József fogadására készült ülőgarnitúrákat, toalettasztalt, íróasztalt, a bécsi udvar kedvelt herendi készleteit, Zita királyné és IV. Károly király emigrációs évei során készült családi fotókat, valamint Hornig Károly püspök dolgozószobáját mutatják be. A D?Élia Szalon Erzsébet-ruharekonstrukcióiból Erzsébet svájci blúzos és fekete bársony ruháját láthatják.
Szintén október 31-éig sátélhatnak végig a látogatók az ikonokat és orthodox liturgiákat bemutató tarlatan, amely a 17-19. századi orosz, szerb és román ikonjait, a kijevi akadémia alkotásait, ortodox liturgikus tárgyai mellett az ikon teológiáját és az ortodox liturgiát is bemutatja. Ezzel párhuzamosan áll nyitva a francia, itáliai és osztrák miseruhákat felvonultató tárlat, amelynek keretében 18. és 19. századi itáliai, francia és osztrák művészek selyemripsz, francia selyem, aranyszállal hímzett, ezüstbrokát, selyembrokát, aranypaszomántos, tűfestéses mesteri munkáival találkozhatnak az érdeklődők.
