Fényekkel mesélik el a Rubik-kocka történetét

Képteremtő fény

A fénylenyomat, miként Moholy-Nagy László elnevezte, a fotogram jó százesztendős. Moholy-Nagyot fényképészként alkotó első felesége, Lucia vezette be a laborálás rejtelmeibe. A fotogram lényege, hogy a fény közvetlenül érintkezik a fényérzékeny papírral, illetve különböző tárgyak negatív lenyomata jelenik meg a felületen.

A Bauhaus professzoraként folytatott egy évtizednyi fotókísérletei után Moholy-Nagy meghívta az iskolába a Csók István festőosztályában frissen diplomázott Kepes Györgyöt.

Az Állami Bauhaus intézetként és iskolaként működött Berlinben 1919-től. A művészeti, iparművészeti képzést olyan tanárok fémjelezték, mint az alapító Walter Gropius, Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Breuer Marcell és persze Moholy-Nagy László.

Mint A világ új képe a művészetben és a tudományban című kötetében írja: „Művészek és tudósok szorosabb együttműködésével olyan új vizuális nyelv kidolgozása válik lehetővé, amely az elvont gondolatot azonos jelentésű, erőteljes, közvetlen, érzéki képekkel erősíti meg.”

Fény a térben

E ponton kissé előreszaladva vizsgáljuk meg, miként hatott a tudomány a fényművészetre. Újabb hazánkfia lép a színre, bizonyítva, mennyire magyar e művészeti ág.

A hologram már háromdimenziós virtuális kép. A két dátum közt Greguss Pál 1962-ben az Amerikai Egyesült Államokban bemutatta ultrahang-holokameráját. Három évre rá megalkotta a világ első ultrahanghologramját. Ez az újabb magyar ember láthatóvá tette az ultrahangtereket. Nem véletlenül lettek jó barátok Gábor Dénessel.

Úgy tartják, Salvador Dalí volt az első holográfművész, aki 1972-ben rendezett kiállítást hologramjaiból.

Az irányított fény

1960. május 16. a dátum, amikor felvillant az első lézersugár Theodore Maiman kaliforniai laboratóriumában. Nem sokkal rá ugyanez megtörtént Magyarországon, 1963-ban Mikulás napján, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) fizikaioptikai laborjában.

a magyar nemzeti galériabeli 1977-es önálló kiállítása láttán.

A képzőművész a nyolcvanas évek közepén kijutott az USA-ba, ahol jó barátságba került Kepes Györggyel, aki az MIT-n létrehozta az első mediális kutatóintézetet. Az intézet világszerte modellértékűvé vált. Csáji Attila úgy fogalmazott:

– Amikor a hetvenes évek közepén elkezdtem a lézerrel foglalkozni, Moholy-Nagy László útmutatását követve „meghitt” viszonyt alakítottam ki a fény tulajdonságaival, az optikai eszközökkel és eljárásokkal.

A problémákhoz a tudós higgadtságával és a művész mágikus képességével próbáltam közeledni.

A változó eszközrendszer korántsem jelenti azt, hogy a hagyományos képzőművészetnek vége. Modernista blöffök szólnak erről csupán. Az új eszközök tovább gazdagítják eszköztárunkat, lehetőségeinket. Még a legegyszerűbbet is: akár a felhőkre is lehet rajzolni.

Csáji Attila hazaérkezve bejegyeztette a Nemzetközi Kepes Társaságot, amely a tudomány és a művészet kapcsolatát hivatott elmélyíteni. 1993-ban avatták fel Egerben a Kepes Intézetet, ugyanekkor megkezdődtek a fényszimpózionok.

Fényinstalláció az épületek falán

A 3D-s fényfestés mára a megszokott látványosságok sorába lépett, s minden esetben lélegzetelállító hatást gyakorol embertömegekre. Gyökere a diaporáma, amikor is több diavetítővel képsorozatokat vetítettek egymásra, a két képből harmadik születik elv alapján. Amikor már nem vásznon, hanem tetszőleges felületen jelent meg a kép, akkor multivízió nevet kapott a művészeti ág.

A számítástechnika fejlődésével a tervezést, a vezérlést programok segítették, a vetítők helyébe projektorok kerültek, az elnevezés pedig digiporáma lett. Legelterjedtebb megjelenése a disco, ahol VJ-k slide show-i fokozzák a fokoznivalót.

Magyar fényfestők

A fényfestés, másként fénygraffiti a fentiek szellemében készül, de a projektorok a legkülönfélébb épületeket festik fénnyel. A fényfestés kifejezés onnan ered, hogy eleinte, a kilencvenes években, kézzel festett képek szolgáltak nyersanyagként.

A páros rendszeresen dolgozott a Limelight alkotócsoporttal, alapítói Dávid István, Vicsek Viktor. Viktor VJ, illetve az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Médiatechnológiai Csoportjának vezető szoftverfejlesztője volt, az általa írt programokat használták, használják a fényművészek.

Bordos László Zsolt 3D-művész architekturális vetítéseivel közel huszonöt éve járja a világot. Az alkotó képzőművészeti egyetemi diplomamunkája 2002-ben már 3D-s animáció volt.

– Amire maximális pontszámot kaptam az összes tanártól. Éjszaka pedig az egyetem alatt készült munkáimat vetítettem partikon. Így vált belőlem VJ – mesélte Bordos László Zsolt, aki a Nemzetközi Kepes Társaság vezetőségének tagja, a két esztendeje nyílt Light Art Múzeum (LAM) egyik alapítója.

A világ legnagyobb fénymúzeuma

Bordos mellett L. Laki László, Klinkó György, Kassai Zsolt, Vida Szabolcs. Moholy-Nagy László szelleme ott lebeg az egykori csarnok tereiben. „Senki sem kísérelte még meg eredményesebben a fény legkülönbözőbb megjelenési és kifejezésformáinak művészi realizálását, mint éppen Moholy Nagy” – áll a kolozsvári Korunk folyóirat 1937-es második számában, hivatkozva a csehszlovák, négynyelvű Telenor vizuális szaklap nyitó számának vezető anyagára.

Érdekes dolog egy fénymúzeum, amennyiben nem kötődik hozzá gyűjtői kör, lévén az alkotások zöme fesztiválokra készül, megvalósítása pedig igen komoly technikát feltételez.

A fény fesztiválja

A legfőbb látványosság a székesegyház homlokzatának 3D-s fényfestése azóta is. A Fény Útja a belvárosi épületek homlokzatán keresztül vezet a Zsolnay Negyedbe.

Engedtessék meg, hogy elfogult legyek, s mint a Pécsi Nemzeti Színház társulatának egykori tagja a Színház tér egyik látványos produkcióját emeljem ki. A Centrum Production Káosz és harmónia című kinetikus lézerinstallációjának a színház 129 éves épülete szolgál hátteréül. A fényművészeti munkákon több alkotó dolgozik, a tárgyalt mű esetében a koncepció Besnyő Dánielt, a szerkezet Czingáli Zoltánt, a 3D-modell Ferencsik Benjámint, a zene Pfitzner Áront dicséri.

A koncepció megalkotójától, aki a Secret Mapping Kollektíva alapítója, az INOTA Fesztivál fényművészeti és vizuális programjának kurátora, érdeklődtem, mi is az a kinetikus lézerinstalláció.

– A lézerfények erős és irányított fényforrások, amelyek különböző színekben és mintákban sugározhatnak pontszerű fénycsóvákat. A kinetika a mozgásos és a mechanikai elemek integrálása, ami megvalósulhat motorok, forgó szerkezetek vagy egyéb mozgó komponensek formájában – magyarázta Besnyő Dániel. – A lézerfény és a kinetika, azaz a mozgás kombinációja lenyűgöző és dinamikus élményt hoz létre.

A kérdésre, mennyi időt vett igénybe a Káosz és harmónia megvalósítása, Dániel elárulta:

Két hónapon át öten-hatan dolgoztunk a koncepción és a szerkezet működési elvén, amely kifejezetten a fesztiválra épült meg.

A legnagyobb érdeklődés évről évre a Zsolnay Light Art Video Mapping Versenyt kíséri. Idén öt, a dóm homlokzatára komponált háromdimenziós, animációs, audiovizuális alkotás küzd egymással, feldolgozva a most ötvenesztendős bűvös kocka históriáját.

A fesztivál egyedülálló élményt nyújt csütörtöktől vasárnapig (július 4–7-ig.).