Kovács Gábor Attila abszurd komédiájában valószerűtlen helyzet alakul ki egy belvárosi gangos házban: Edit néni, az idősek otthonába készülő nyugdíjas tanítónő bejárati ajtaján beragad a zár, pedig pont készülődik valahová. Szerencséjére éppen arra jár egy betörő, a kissé esetlen, de első pillantásra is láthatóan jólelkű Bandi,
Edit néni lelkesen ajánlgatja az értékesnek vélt holmikat, még segít is biztonságosan becsomagolni a porcelánt, közben pedig beszélgetni kezdenek. Kiderül, hogy Edit néni éppen ma készül beköltözni egy idősek otthonába, mert a fia távol él a családjával. Elkezd kibomlani Edit néni élettörténete, Bandi pedig, ahogyan oldódik a helyzetben, szintén mesélni kezd magáról. A lakás kifosztásából egy kissé képtelennek tűnő, de barátságos délután kerekedik, ám váratlanul felbukkan a kotnyeles szomszédasszony, Franciska is, akinek régóta fáj a foga Edit néni értékesebb cuccaira, és esze ágában sincs hagyni, hogy Edit néni egy piti tolvaj kezére játssza.
Zsurzs Kati így foglalja össze gondolatait az általa megformált Edit néniről: „Mindenki szomszédságában élhet egy Edit néni, aki már egyedül van, szerettei meghaltak, vagy csak magára hagyták. Edit néni valósága néha csak a képzeletében él, az emlékek gyakran egy tárgy vagy egy régi ajándék hatására előtörnek, átalakulnak, megszépülnek, de már nem ragaszkodik semmihez. És jólesik neki, ha egy ismeretlen fiatalember értékesnek találja múltja legfontosabb kincseit. És lehet, hogy élete utolsó, bátor utazására is elkíséri?”
„Nem mindennapi helyzet és nagy lehetőség egy alkotó életében, ha olyan darabot vihet színre, amit ő maga is írt meg, ráadásul egy ilyen régóta dédelgetett történetet, mint az Indulhatunk, Edit néni?. A sztori magját még évekkel ezelőtt rövidfilmtervként találtam ki, és a Barangoló Drámaírói Műhely felhívására merült fel, hogy érdemes lehetne hosszabban kifejteni és akár színműként gondolkozni róla. Az írás közben veszítettem el az édesanyámat, aki szintén tanítónő volt, mint a darab főszereplője, Edit néni, így óhatatlanul is sok szempontból személyessé vált a sztori.
– mondja a rendező, egyben a darab írója, Kovács Gábor Attila, aki korábban a Pinceszínházban rendezett előadásokat, mint a Marvin szobája Börcsök Enikővel, Takács Katival és Juhász Rékával, vagy a Vacsora négyesben Gubik Ágival, Molnár Csabával és Szirtes Balázzsal. A Herner Ferike faterja című Háy János-darabból adaptált játékfilmje tavaly volt látható.
