Milyen körülmények hívták életre a zenekart? Honnan jött a folk-rock stílus?
Elsősorban a zene szeretete miatt, és hogy olyat alkossunk, amit nem sokan hoznak létre. A folk?rock stílust nem mi találtuk ki, már előttünk is ismert volt. Nekünk az ötvözés tetszett, hogy a rockzenét és a népzenei elemeket keverve olyan hatásokat indít meg az emberben, amire a zenekar tagjai vágytak és vágynak mai napig.
Hogy érzed, az emberek általában mit gondolnak erről a stílusról, sokan szeretik?
Úgy gondolom a mi zenénk rétegzene. Sajnos ez épp azért van így, mert sokan nem szeretik se a rock zenét, se a népzenét. Viszont ha megnézzük a két stílust, mindkettő komoly érzelmeket képes ébreszteni. Szerintem nincsenek elegen, akik kiállnak emellett a hangzás mellett, sokkal több embernek kellene ilyen jellegű zenét hallgatnia, mivel a népzene a gyökereinkhez vezet vissza, ami értéket képvisel.
Hány ember alkotja most a zenekart, és eddig hányan fordultak meg benne?
A zenekar nyolc tagból áll, de valójában vannak közöttünk olyanok is, akik nélkül nehezen működnénk, gondolok itt a háttérmunkásokra. Ők is a zenekar tagjai; összevetve tizenegyen vagyunk. A tíz év alatt sokan megfordultak nálunk, de ennek nem személyes okai voltak, hanem inkább a fejlődés folyamata. Végül eljutottunk a mostani felálláshoz, ahol emberileg, érzelmileg, zeneileg és barátilag is egy síkon mozgunk, ami jól látszik a színpadon.
Te miként kapcsolódtál be a körforgásba?
Erdélyi származású vagyok, onnan költöztem Magyarországra. Már otthon is énekeltem egy zenekarban, majd amikor ide kerültem, nagy álmom volt, hogy egy komoly banda tagja lehessek. A véletlen, vagy a Jóisten adta a lehetőséget, hogy éppen abban faluban, ahol dolgoztam, szombatonként mindenféle hangszerrel érkezett egy csapat. Alkalmam adódott, hogy megkérdezzem, kik is ők valójában. Elmondták, hogy itt próbálnak és felajánlották, hogy hallgassam meg őket, szívesen látnak. Egy-két alkalom után már szinte csapattaggá váltam, még akkor, amikor a zenekar komolyabban elkezdett gondolkodni a zenei ?hovatartozásáról?.
Tíz év alatt gondolom rengeteg koncerten és fellépésen vettetek részt. Mennyire esnek túlzásba a rajongók? Te a színpadról hogy látod őket?
Igen, tíz év alatt jó pár fellépést éltünk meg. Volt olyan évünk, hogy negyven-ötven koncertet adtunk. Mivel rétegzenét képviselünk, kisebb, de kulturált közösséghez tartozunk. Természetesen akadnak éles helyzetek, de bizonyos határig tűrnünk kell azokat, amikben nem szeretnénk részt venni, hiszen a közönség miattunk van ott, mi pedig miattuk. Szükség van a kapcsolatra a hallgatósággal. Már rengeteg ismeretségünk született abból, hogy eljöttek egy koncertünkre, majd összeismerkedtünk, és azóta is jó barátként tekintünk egymásra.
Négy éve jött ki a legutóbbi albumotok. Azóta vannak új számaitok? Új lemezre lehet mostanság számítani?
A legutóbbi lemezünk, a Hajnaltűztánc 2010 áprilisában jött ki. Most születnek az új dalok, és reményeink szerint a jövő év közepére ki is tudjuk adni. Addig is, most karácsonyra szeretnénk megörvendeztetni a rajongóinkat egy DVD kiadvánnyal, amely a tízedik évfordulós koncertünkön készült. Természetesen lesznek rajta különlegességek, és még egy olyan dal is, ami az ünnephez kapcsolódik.
Nemrég volt a jubileumi koncertetek Budapesten, és azóta is álltatok már a színpadon. A civil élettel hogy lehet összeegyeztetni a próbákat és a fellépéseket?
Igen, lassan három hónapja folyamatos koncertsorozatban vagyunk, minden hétvégén játszunk. Emellett mindenki dolgozik, de ez nem fárasztó, hiszen szívből, örömből és szeretetből tesszük. Ami kicsit nehezebb feladat volt, hogy pár hónapig minden nap arra készültünk, hogy olyan legyen a jubileumi koncert, amilyennek végül sikerült. Az utólagos visszajelzések is azt bizonyították, hogy méltó volt a zenekarhoz ez a fellépés. Felemelő ezeket a véleményeket hallani, jó érzés tudni, hogy amit csinálunk, az számit másoknak, és érzelmeket tudunk közvetítetni. Nincs annál jobb, mint amikor tudom, hogy a hallgatónk feltöltődött érzelemmel és boldogan visz minket haza a gondolataiban.
Juhász Anett Adél
