1. Mit ünneplünk húsvétkor?

Az egész Kárpát-medencében nagyon sok szokás kapcsolódott a húsvéthoz, minden keresztény felekezet, itt élő nemzetiség megünnepelte Jézus feltámadását. A húsvét vallásos tartalma azonban mára már sokat veszített jelentőségéből, hiszen az emberek nagy többségének a húsvét inkább tavaszünnep, a húsvéti ételek szimbolikus jelentése is elhomályosult, és a hangsúly elsősorban a húsvéti nyúl által hozott ajándékokon van.

A húsvét évszázadok óta a kereszténység legnagyobb és legfontosabb ünnepe, hiszen Jézus kereszthalálával és feltámadásával legyőzte a halált, elhozta a megváltást, a bűnök bocsánatát és az üdvösséget az emberek számára, ami a húsvét legfőbb vallási üzenete ma is.

Az ünnep legfontosabb vallási szertartása a katolikusoknál a nagyszombat esti feltámadási körmenet, illetve a vasárnapi nagymise, a protestánsoknál pedig az istentisztelet. A katolikusoknál vasárnap reggel szentelték meg a húsvéti ételeket, míg a protestáns felekezeteknél úrvacsorát vettek ekkor a hívek.

2. Mit jelent az ételszentelés és mi a jelentősége?

Az ételszentelés már a 7. század óta része volt a húsvéti nagymisének, mára azonban elsősorban a görög katolikusoknál maradt meg pászkaszentelés néven. (A pászka ebben az esetben nem a zsidók kelesztetlen kenyerét, hanem a görög katolikusok húsvéti kalácsát jelenti.)

Tiszabökény, Kárpátalja

A szentelt étel elfogyasztása különleges jelentőségű ma is, mert úgy tartják, a hosszú böjt után a szentelt megvédi a híveket a gyomorrontástól, rosszulléttől. Különösen igaz ez a görög katolikusokra, akik, a római katolikusokkal ellentétben, még nagyszombaton is végig böjtölnek, és először csak húsvétvasárnap az ételszentelés után vesznek először magukhoz húst és tejterméket.

A szentelésre szánt, gondosan elkészített ételeket kosárba teszik, és hímzett kendővel letakarják. Minden ételnek szimbolikus jelentése van, amely kapcsolódott Jézus szenvedéseihez, halálához, feltámadásához, ahhoz az áldozathoz, amelyet az emberiségért hozott.

Hajdúdorogi pászkaszentelés

3. Milyen játékok kapcsolódtak a húsvéti tojáshoz?

A locsolásért vagy vesszőzésért összegyűjtött hímestojás kiváló szórakozás volt, országszerte előszeretettel játszottak különböző tojásjátékokat. A fiatalok összegyűltek a faluban, hogy a dombról legurítsák a tojásokat, és akinek épen maradt, az nyert. Egy másik játékban a két szemben álló játékos összekoccantotta a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyerte a másiktól a törött tojást. A tojáscélzás is kedvelt szórakozás volt: a piros tojást a földre tették, és pénzzel úgy kellett megdobni, hogy beleálljon a tojásba. Ha sikerült, akkor a tojás a dobót illette, ha nem, akkor a tojás gazdája nyerte el a pénzt. Szívesen dobálták a levegőbe a tojásokat, ilyenkor az volt a cél, hogy elkapják egymás hímes tojását.

Hímestojások Hajdúdorogon

4. Hogyan kerül a nyúl a húsvéti ünnepbe?

A húsvétról leggyakrabban a húsvéti nyúl jut eszünkbe, aki nemcsak a tojást tojja, de az ajándékokat is hozza. Az ajándékot hozó és tojást tojó nyúl alakja azonban csak későn, a 20. században vált általánossá hazánkban, és német nyelvterületről került hozzánk. Hogyan is lett a nyúl a húsvéti ünnep része, arról megoszlanak a vélemények, annyi azonban bizonyos, hogy a nyulat szaporasága is alkalmassá tette, hogy a termékenység, a tavaszi újjászületés szimbóluma legyen.

5. Hogyan készül a húsvéti fészek?

Ma is szokás például a Dunántúlon húsvéti fészket készíteni a nyuszinak, amibe a tojást, tojáscukrot, csoki nyulat tojja. A szülők már nagyszombaton vagy húsvétvasárnap hajnalban elkészítik a fészket frissen szedett fűből, amit ibolyával vagy más tavaszi virággal díszítenek, majd ebbe rejtik el a piros tojást és a csokinyuszit.

A dél-magyarországi sváboknál húsvét reggel a gyerekek dallal és mondókával hívogatták a húsvéti nyulat, hogy mielőbb megérkezzen és ajándékot hozzon.

Hímestojások Hajdúdorogon

6. Hogyan tanulták meg a fiatalok, hol van a falu határa?

A falu határának rendszeres megújítására, körbekerülésére minden évben a húsvéti határjárás során került sor. A határ szent helyeihez, útmenti keresztekhez, kápolnákhoz körmenetben vonult ki a falu. Ez jó alkalom volt arra is, hogy a fiatalok egy életre megtanulják, hol vannak a falu mesterséges határjelei, ugyanis a legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a helyre, ahol ez történt velük.

A húsvéti határjárásnak a tavaszi vetések mágikus védelme és a források megtisztítása is célja volt.

7. Honnan ered a húsvéti locsolás?

Azt talán sokan tudják, hogy a húsvéti locsolás alapját a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit adja. Az azonban kevésbé ismert, hogy van bibliai eredete is a locsolásnak. Az egyházi magyarázat szerint arra a történetre utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni. Másik magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Locsolás a Skanzen hagyományos húsvéti ünnepi rendezvényén

8. Mindenhol jártak locsolni a fiúk?

A Dunántúl egyes vidékein a 18. században betelepült szlovákok hozták magukkal a sibálás szokását. Ez azt jelenti, hogy vesszőből font korbáccsal csapkodták meg a lányokat, akik utána szalagot kötöttek a korbácsra, azaz a sibára. A sibálás közben verset mondtak, és minden szótagra ütöttek egyet a leányra. Hasonlóan a vízhez és a locsoláshoz, a vesszőzésnek is termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. A szalag mellé a fiúk tojást, diót, süteményt is kaptak, a legényeket, borral, pálinkával kínálták.

9. Mi az Emmausz-járás?

Több mint 100 évre visszanyúló, és ma is élő bibliai gyökerű sváb szokása Baranya megyei Bólyon, valamint néhány környékbeli faluban az Emmausz-járás (Nach Emmaus Gehen). A délelőtti szentmise után a település lakói a pincesorra mennek, hogy vidám játékkal, táncmulatsággal, iszogatással és beszélgetéssel töltsék el a napot. A népszokás néhány évvel ezelőtt felkerült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére is.

Fotó: Farkas-Mohi Balázs

10. Mikor ünnepelték a halottak húsvétját?

A görög katolikusoknál, valamint a szerb ortodoxoknál maradt fenn a korábban gazdag hagyománnyal rendelkező halottak húsvétja. Húsvét után egy héttel, fehérvasárnap, a misét követően a hívek a pap kíséretében kivonultak a temetőbe, ahol a sírokra tésztát, kalácsot, festett tojást, bort tettek. A pap imádkozott az elhunytakért, majd megszentelte a kivitt ételeket, amit utána a hívek közösen elfogyasztottak.

A nyitókép Tiszabökényen készült, Kárpátalján (Geszti Zsófia, Pákay Viktória gyűjtése).

A szöveg eredetileg a Skanzen blogján jelent meg.