10 önéletrajzi könyv májusra

Pléh Csaba: Árnyak

A Tények és tanúk könyvsorozat nemrég megjelent részében Pléh Csaba vall életútjáról, családjáról és pályatársairól. A kötet alapját egy régóta tervezett portrésorozat adta, melyben a nyelvész-pszichológus elhunyt barátainak és kollégáinak szeretett volna személyes emléket állítani. A saját emlékezetére támaszkodó írások mellett helyet kapott – némi kitekintés gyanánt – családjának kalandos története is, egyfajta önfeltáró-megértő munkamódszerrel megközelítve a családfát. Az Árnyak egy pszichológus szemüvegén keresztül láttatott önéletrajz és portrékon keresztül megrajzolt kortárs tudománytörténet.

Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből

Neumann János a valaha élt legnagyobb magyar származású tudós. Pályája olyan izgalmas területek felé sodródott, amelyek mind meghatározták a múlt század és jelenkorunk történéseit. Eredményei a matematikán túlmenően a politikatudományon, a pszichológián, a közgazdaságtanon átívelve egészen az atomenergiáig és a Manhattan-tervig paradigmaváltók voltak. Az indiai szerző a regénybe illő életutat feldolgozó könyvet intellektuális-alkotói önéletrajznak nevezi. Neumann élettörténete mellett ugyanis hasonló súllyal szerepelnek a tudós gondolatai is, amelyek a mai napig kardinálisnak bizonyulnak a világ megértésében. Az ember a jövőből tehát nem pusztán egy tudós leíró életrajzaként áll. Egyben személyes történelemkönyv is, amely a matematika mindent átszövő történetén keresztül tárul az olvasó szeme elé.

Laár András: Laáramlás

Laár András önéletrajza a művész három, sokak által rajongott énjét, a humoristát, a zenészt és a buddhista tanítót fogja össze egyetlen könyvben. Életéről még sosem készült ilyen átfogó és bensőséges mű, amelyben segítségére volt felesége, Laár-Sramkó Kata. A kötet egy közös „elfoglaltság” eredménye volt, amelyet még a Covid-időszak alatti bezártságban ötlöttek ki. Beszélgetéseiket Kata riport jelleggel rögzítette, lejegyezte, András pedig utólag szerkesztette a szöveget. A végeredmény egy szórakoztató, ugyanakkor tanulságos kötet lett, amelyből kiderül, hogyan ér össze három különbözőnek mutatkozó én egyetlen emberben.

Lucy Worsley: Agatha Christie – Egy sejtelmes nő

Az angol történész-műsorvezető idén megjelent kötetében személyes levelek és dokumentumok alapján idézi meg a 20. századi irodalom egyik legsikeresebb nőjének alakját, eddig kevéssé ismert oldalát kidomborítva. Worsley könyve a női emancipáció zászlóvivőjeként ábrázolja Agatha Christie-t, hiszen az írónő a 20. század elején, kitörve a háziasszony szerepből, önálló egzisztenciát épített, olyat, amelyet sok férfi csak irigyelhetett a korban. Hogy végül miért vette fel mégis a századeleji úriasszonyok maszkját, az kiderül az Agatha Christie – Egy sejtelmes nő című könyvből, sok más újdonsággal együtt, amely segít árnyalni az írónő képét.

Sal Endre: Mi, magyarok a színpadon

Sal Endre Mi, magyarok könyvsorozatának a színészi világra koncentráló darabját merész vállalkozás szülte. A szerző a magyar színművészet nagyjait igyekezett összegyűjteni kötetében, és bár bizonyára a teljesség igénye nélkül, mégis átfogó képet szeretne nyújtani a honi színjátszásról. 51 művész portréja került így egymás mellé, megidézve a legnagyobbak életét és legendás alakításaikat.

Presser Gábor: Presser könyve 1–2

Presser Gábor májusban ünnepli 75. születésnapját. A jeles alkalom tiszteletére ajánljuk a zenész-zeneszerző kétrészes önéletrajzát, amelyben a magyar könnyűzene talán legmozgalmasabb időszakáról vall annak legjelentősebb alkotója. A Presser könyve nemcsak egyetlen zenész történetét meséli el a magyar zenetörténet meghatározó zenekarának élén, hanem a rendszerváltozás előtti hétköznapi életbe, kultúrába enged hiteles betekintést. A kötet így nemcsak a rajongóknak kötelező darab, de azok számára is különleges olvasmányélményt nyújthat, akik a korszak iránt érdeklődnek, vagy a könnyűzene magyarországi alakulásáról szeretnének reális képet kapni.

Göncz Árpád: Életem

Országunk történelmének egyik legjelentősebb politikusa, írója és műfordítója tavaly lett volna 100 éves. Ez alkalomból jelent meg nemrég az Életem című interjúkötet, amelyben a rendszerváltozás időszakából és az azt megelőző évekből származó beszélgetések és egy díszdoktori beszéd kapott helyet. A kis könyv Göncz politikai tevékenységének állít mementót, pályafutása kiteljesedésének kapujában megörökítve az egykori államférfi alakját.

Harry herceg: Tartalék

A hetekben történt brit koronázás apropóján egy olyan könyvet ajánlunk, amely némileg árnyalja az uralkodói családról alkotott képet. Harry herceg vallomásszerű könyve nem meglepő módon hatalmas siker lett. A jóképű, lázadó trónörökös könyve nem tartogat nagy fordulatokat, ellenben közel hozza az olvasóhoz a királyi dinasztia néhol egészen sötét kulisszatitkait, a családból való kirekesztettség érzését, a gyász feldolgozását és a feleségét ért támadások okozta dühöt is. A könyv ugyan nem fogja az újonnan trónra került III. Károlyt és vele együtt a családot letaszítani Nagy-Britannia éléről, viszont érdekes olvasmány lehet azoknak, akik a fényűző csillogás és a hatalmi szimbólumok mögé is szeretnének egy röpke pillantást vetni.

Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert – A tudós politikus

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos és biokémikus nevével kapcsolatban mindeddig ritkán merült fel a politikai szerepvállalás. A köznyelvben a C-vitamin „feltalálójaként” élő lángelme élete nem forrott össze a politikai hatalomgyakorlással és a közélettel, mélyen humánus beállítottsága és magas színvonalú szellemi tevékenysége azonban mondhatni természetszerűen sarkallta véleményalkotásra. A tudós politikus című könyvben ezen gondolatait ismerheti meg az olvasó, amelyeken keresztül egyben kibomlik a 20. század derekára jellemző viszontagságos társadalmi környezet, vele együtt a tudományos-szellemi közeg leépülése, melyben Szent-Györgyi géniuszként igyekezett értékes kutatómunkát folytatni. Mint utólag kiderült: sikerrel.

Salvador Dalí: Egy zseni naplója

Dalí festői zsenialitásához pusztán egyetlen dolog volt mérhető a művész életében: a már-már nárcizmusba hajló önbizalma és kiválasztottság-érzése. Erről árulkodik naplója is, ugyanakkor meghökkentően őszinte soraiból kiolvasható mindaz a kreatív erő, amelyet hétköznapjaiban mozgósított a legendás képzőművész. Dalí naplója így hűen tükröz mindent, ami művészetét és ő magát is jellemzi: letaglózó, esetenként megbotránkoztató, szürreális, de mindenekelőtt utánozhatatlan.

A képen Salvador Dalí 1951-ben. Fotó: Roger-Viollet via AFP