Kávé és pop: koffeintartalmú dalok Bob Dylantől Sabrina Carpenterig

2025-ben már senkit nem lepett meg, amikor az egyik legnagyobb, kapszulákat gyártó kávés cég felkérte The Weeknd-et, hogy alkossa meg az egyéniségéhez legjobban illő kávét, és ez lett a Samra Origins Tanzania. Mára már sokan eljutottak oda, hogy a popkultúra alkotásaként tekintsenek a kávéra. Tartsunk mi is egy afféle kávészünetet, és nézzük meg, hogy milyen a populáris kultúra és a kávé viszonya. Ahogy a hatvanas és hetvenes évek filmjeit nem tudtuk elképzelni rúzsfoltos cigaretták és ballonkabátban rágyújtó zsaruk nélkül, úgy a mai sorozatok és egész estés filmek sem képzelhetők el kávé nélkül.

A Jóbarátok főszereplői a fiktív Central Perk kávézóban gyűlnek össze, és a hely már nem annyira képzeletbeli kávéscsészéje az egyik legnépszerűbb filmes merch. De az NCIS-ben is szinte mindig iszik valaki egy kávét, ugyanis a kávé több mint ital, leginkább az intellektuális stimulációra utal, a gondolkodás kísérője. Vagy éppen a kifinomult ízlést jeleníti meg az olyan klasszikus filmekben, mint az Álom luxuskivitelben, melynek legendás nyitójelenetében Audrey Hepburn kávét kortyolgatva nézi a luxusbolt kirakatát.  

A kávézók számos filmben szolgáltattak díszletet az intellektuális diskurzushoz, gondoljunk a Harry és Sally című romantikus vígjátékra, ugyanakkor ott vannak a kívülállást szimbolizáló filmek, mint a Mátrix – Feltámadások, aminek kávéházi harci jelenete megmutatja, hogy nemcsak verselni és napilapot bújni lehet a kávéházakban, hanem éppen szétzúzni magunk körül mindent, eszményeket és asztalokat is.

A kávézók tehát a találkozók helyszínei, a már említett Jóbarátok Central Perkje mellett ott a másik híres meeting point az Így jártam anyátokkal-ban a MacLaren’s, vagy a Szívek szállodájának Luke's Diner kávézója. A munkahelyi pótcselekvésekben verhetetlen The Office-ban pedig a kávészünet a jó alkalom arra, hogy bonyolítsanak a cselekményen. A kávé és az irodalom kapcsolatát könyvtárnyi anyag tárgyalja, Kosztolányi kávéillatú írásaitól Jack Kerouac Útonján át egészen Stieg Larsson A tetovált lány című bűnregényéig. Az irodalomban a kávéház a kultúra temploma, míg maga az ital az ihlet, a szenvedély és az intellektuális stimuláció metaforája.

Számos ikonikus popdal örökíti meg a kávézást, ott van például Frank Sinatra The Coffee Songja vagy éppen Bob Dylan One More Cup of Coffee című felvétele, de legalább ilyen meghatározó az Egyesült Államokban az úgynevezett kávéházi szcéna, hiszen nemcsak Joni Mitchell vagy Bob Dylan kezdte kávézóban a karrierjét, hanem már a nyolcvanas években Suzanne Vega is. A kávé az ellenkultúra világából afféle státuszszimbólum lett, vannak kávék, amelyek már luxuscikknek minősülnek, de vannak etikus beszerzésű és a fenntarthatóságot hirdető kávés cégek is.

A kávézás nem egy esetben politikai tartalommal telítődött, gondoljunk csak a Hell jegeskávéjára vagy a latte avocadóra. A kávé olyan evidens kísérője a populáris kultúrának, hogy a Trónok harca kitalált középkorban játszódó fantasyjében is, Az utolsó Starkok című epizód egyik jelenetében starbucksos műanyag pohár maradt a díszletben. A jelenet vírusként terjedt el a közösségi médiában, ugyanakkor az HBO cáfolt, mondván hogy Daenerys nem is lattét, hanem gyógyteát ivott.

1. Frank Sinatra: The Coffee Song

Bob Hilliard és Dick Miles brazil sambát és amerikai big band jazzt ötvöző dalát először Frank Sinatra énekelte fel 1946-ban, majd 1960-ban újra felvette, de tucatnyian feldolgozták, még a Muppet bábok is a Muppets Tonight-ban. A szám, ha jóindulatúan állunk hozzá, akkor is egy csacska felvétel, ami sztereotip módon ábrázolja a brazilokat: Randizol egy lánnyal, és később rájössz, hogy pont olyan illata van, mint egy kávéfőzőnek.
 

2. Bob Dylan: One More Cup of Coffee

Ez egy komor szakítós dal, Dylan 1976-os Desire albumáról, melyben hősünk egy csésze kávé mellett ülve szakít szerelmével. A felvétel Dylan egyik sikerdala, 1975 és 2009 között 151 alkalommal adta elő, és három élő felvétele is megjelent élő albumokon. The White Stripes, Robert Plant és Tom Jones is feldolgozta. Lélegzeted édes, szemed két ékkő az égen…, de nem érzek szeretetet, sem hálát, sem szerelmet, mert a hűséged nem nekem szól, hanem a csillagoknak fent. Még egy csésze kávé, mielőtt elmegyek a völgybe. A szöveg részint emlékeztet Horváth Attila a Piramisnak írt Csak néhány jó szó című dalára, amely így kezdődik: Még egy csésze kávé, és indulok én, nincs értelme, hogy elkísérj…

3. Squeeze: Black Coffee In Bed

A new wave-et a hatvanas évek souljával kiházasító Squeeze felvétele parádés hozzájárulás a kávés dalok kánonjához, és bár a romantikus, nagy időkre emlékezik meg az exéről, arról, hogy milyen finom volt vele az ágyban elfogyasztott kávé, ő cseppet sem szomorú. Azt énekli Glenn Tilbrook, hogy van egy folt a jegyzetfüzetén, ott, ahol a lány a kávéscsészéje volt, és még hamut is talált a füzet lapjai között. De azért tudjuk, hogy a lány emléke nem csak egy halvány folt, olyannyira nem, hogy egy örökzöld örökíti meg azt a bizonyos kávéillatú éjszakát.

4. Blur: Coffee & TV  

A Blur 1999-es William Orbit producerrel rögzített dalából sokan a Garth Jennings rendezte klipre, a vándorútra indult tejesdobozra emlékeznek, aki nekivágott, hogy megkeresse a dal szerzőjét, Graham Coxont. Maga a szám nem is olyan vidám, hiszen a gitáros, Coxon alkoholizmussal való küzdelméről szól, arról, hogy miután felhagyott az ivással, a televízió, a kávézás és a dalírás segített neki. A dal aztán arra motiválta, hogy összerakja első szólóalbumát, a The Sky Is Too High-t. Coxon szerint a felvétel arról szól, hogy szar munkádban szar embernek érzed magad…

5. Sabrina Carpenter: Espresso

Sabrina Carpenter magas koffeintartalmú addiktív strandslágere afféle kortárs diszkó és chillwave egy nagy kortyban. A művésznő ezt búgja pasija fülébe: mondd, hogy nem tudsz aludni, bébi, tudom, ez én vagyok, az eszpresszó. És legalább olyan forró körülötte a levegő, mint amikor a kávégépből kiáramlik a gőzfelhő. A dal komoly kereskedelmi sikert aratott, a Billboard Hot 100 listán a harmadik helyet érte el, ami Carpenter első top 5-ös kislemeze volt. Az Espressót hallgatva összezavarodnak az érzékeink, amikor Carpenter arról énekel, hogy valóra váltja az álmunkat, hogy puha bőrét nekünk illatosította, kávét főzött nekünk, és elég, ha hozzánk ér, amivel teljesen újjávarázsol majd. Hoppá, lehet, hogy ez egy kávéreklám?