Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték

Angyalföldön nőtt fel, gépkocsivezető édesapja zenére, hegedülni taníttatta, de mivel maga is bokszolt, gyakran vitte fiát ökölvívó-mérkőzésekre. Papp László tizenegy évesen vesztette el apját, a család ezután kis élelmiszerüzletükből tartotta fenn magát. A zenével felhagyott, inkább a labdarúgás érdekelte, szakmát a budai Magyar Optikai Művekben (MOM) tanult, s barátaival le-lejártak ökölvívóedzésekre is. A sikerek azonban nem jöttek, így felhagyott a boksszal, életében csak a második világháború után került ismét előtérbe a sport, amikor nevelőedzője Fehér István lett. Még pályafutása kezdetén megnősült, egy fiuk (ifj. Papp László) született.

1945 és 1956 között a BVSC, a Bp. Bástya (ma MTK Budapest) és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban hét országos bajnokságot nyert. Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg két döntetlen és nyolc vereség mellett, 1949-ben középsúlyban, 1951-ben nagyváltósúlyban lett Európa-bajnok. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így

(Erre a bravúrra azóta csak a kubai Teófilo Stevenson és Félix Savón volt képes.) Felkészülését Adler Zsigmond irányította, aki mindig tudta, milyen utasításokkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát, mesterével feltétlenül megbíztak egymásban.

Papp László, vagy ahogy egy egész ország emlegette, Papp Laci (de barátai csak Görbének becézték) 1957-ben állami engedéllyel profi ökölvívó lett. A hivatásosok között 29 mérkőzéséből 27-et nyert meg, ebből 11 volt kiütés, 12 pontozásos győzelem és négy technikai KO. Két mérkőzése zárult döntetlenül, ezek közül az egyiken hét menetet törött kézzel bokszolt végig, azaz veretlen maradt. Egy angol ökölvívó elleni diadala után a londoni parlamentben egy képviselőnő szóvá tette: miért adnak a tévében olyan meccset, ahol egy angolt ennyire megvernek – megjegyzendő, hogy a magyar televízió a 29 mérkőzésből mindössze egyet közvetített.

1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés máig nem tisztázott, de bizonyosan politikai okokból ezt nem engedte, s pályafutása befejezésére kényszerítette; ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni. 1989-ben a WBO profi ökölvívó világszervezet tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította és átadta neki az övet, elismerve, hogy nincs nála méltóbb tulajdonosa. A KO-királynak nevezett Papp, akinek legfélelmetesebb fegyvere a rettegett balhorog volt, a sportszerűség példaképe volt, egyik profi ellenfele a „ring lovagjának” nevezte.

Visszavonulása után edzőként dolgozott, 1969-ben mesterével, Adler Zsigmonddal a válogatott vezetését vették át. Új edzésmódszert, személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát vezettek be, tanítványaiktól a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek, s olyan kiváló bokszolókat neveltek, mint az 1972-ben olimpiai bajnok Gedó György, valamint Badari Tibor, Kajdi János. Papp László rövid ideig saját boksziskolát is működtetett, élete utolsó évtizedében – amíg egészsége engedte, Parkinson-kórban szenvedett – edzőként sportegyesületeknek segített.

Számos kitüntetéssel ismerték el, többi között 1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1991-ben a magyar Halhatatlanok Klubjának tagja, 1992-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki. Megkapta az Olimpiai Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1996), valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet (2001).

2001-ben bekerült a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába, a 20. század harmadik legjobb magyar férfi sportolója címmel tüntették ki, megkapta a Csík Ferenc-díjat, valamint Budapest, a XIII. kerület, később posztumusz a Hegyvidék díszpolgára lett.

Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.

A legendás bokszolóval 1957-ben játékfilmet forgattak Nehéz kesztyűk címmel, életéről több film készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni; Paplaci) és több könyv is jelent meg. 2004 óta az ő nevét viseli a Papp László Budapest Sportaréna, emlékét dombormű őrzi a budapesti Kassák Lajos utca 48. számú ház falán, ahol gyermekkorát töltötte, valamint Újbudán, a Mányoki utcában, ahol egy ideig lakott. Angyalföldön teret neveztek el róla és szobrot állítottak tiszteletére, a főváros XII. kerületében, a MOM Kulturális Központ mellett látható egész alakos szobra. Nevével a Fővárosi Önkormányzat díjat alapított. 2024-ben mutatta be a Déryné Társulat a róla szóló, A bajnokok bajnoka című színdarabot. Születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) és a BVSC-Zugló sportegyesület 2026-ra emlékévet hirdetett, tiszteletére idén emlékbélyeget és -érmet bocsátanak ki, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Dr. Koltai Jenő Sportközpontjában a március 25-i megemlékezésen többi között bemutatják a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum relikviáival és fotókiállításával illusztrált Papp László-vándorkiállítást. A MÖSZ elnökségének döntése értelmében 2026-tól születésnapja a magyar ökölvívás napja.

Címlapfotó: Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó arcképével ellátott szórólap a halálának huszadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban 2023. november 3-án. Fotó: Mónus Márton / MTI