Zorba
szeptember 4., Nemzeti Táncszínház;
szeptember 17., Pécsi Nemzeti Színház
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan” – Nikosz Kazantzakisz 1946-ban megjelent Zorbász, a görög című regényéből vagy annak 1964-ben leforgatott filmváltozatából minden bizonnyal ismerős a mondat. A vásznon az emlegetett táncot Mikisz Theodorakisz zenéjére járják, s ez a muzsika olyan ikonikussá vált, hogy évtizedekkel a filmpremier után, 1988-ban a görög komponista egész estés baletté írta. A művet 22 évvel ezelőtt már bemutatta a Pécsi Balett, de azóta felnőtt egy új generáció, amelynek tagjai most friss feldolgozásban ismerhetik meg a huszadik század egyik mitikus alakját, az őserőt, a legyőzhetetlenséget, az élet végtelen szeretetét, az élni akarás és élni tudás hús-vér szimbólumát.
Keleti blokk
szeptember 9., Trafó
A Tabu Kollekció, Az Ügy és a Dalok a kamrából után Soharóza, Halas Dóra és Nagy Fruzsina új catwalk koncertje közös múltunkat dolgozza fel. A Keleti blokk egy fiktív kelet-közép-európai országban játszódik, valamikor a jövőben – ám ez a jövő néha nagyon is emlékeztet a jól ismert múltra. A nosztalgiától mentes előadást a kor társadalmi, esztétikai és mindennapi életének ízei és hangulatai inspirálták, azok a közös élmények, amelyek a régió szocialista–kommunista múltját jellemzik, és ugyanúgy élnek tovább ma is. A Keleti blokkon a visegrádi négyek országaiból érkező művészek, jelmeztervezők, énekesek, zenészek, írók, fénytervezőt és koreográfus dolgoztak, hogy együtt hozzanak létre egy olyan projektet, amely a közös múltunkról szól, de utal a jelen, sőt a jövő társadalmaira is.
A „K” ügy
szeptember 10., Miskolci Nemzeti Színház
Kolhaas Mihály „a maga korában a legderekabb és legszörnyűbb emberek közé tartozott” – kezdi 1810-ben megjelent kisregényét Heinrich von Kleist. Gyors helyzetvázlat: Kohlhaas, a brandenburgi lócsiszár a lovaival Szászország felé tart, amikor Tronkai Vencel várnagya megállítja, és követeli az állatok passzusát. Két lovat visszatart, míg Kolhaas Drezdába megy, hogy az engedélyt kiváltsa, ahol viszont kiderül: semmiféle ilyen rendelkezés nincs hatályban. Kolhaas visszatér, számon kérné az önkényeskedést és vissza a lovait, ám kiderül, az állatokat mezei munkára vonták be, szolgáját megverték. Kolhaas igazságérzete feltámad, egyre mélyebben szembesül a mindent átható korrupcióval, egyre inkább beszippantja a bosszú örvénye, tragédiák sora követi egymást, a megnyugvás lehetetlen. Sokan és sokféleképp feldolgozták a történetet Sütő Andrástól Tasnádi Istvánig, Doctorowtól Nádas Péterig. Rusznyák Gábor változata alcíme szerint zenés túlkapás, avagy egy igazságtalanság anatómiája, a főszerepet Simon Zoltán alakítja.
Albina – A nő a Nobel-díj mögött
szeptember 14., Spinoza
Nyolcvanöt megkérdezett közül csak egyetlen személy tudta, ki volt a Nobel-díjas író, Kertész Imre első felesége. A helyes válasz: a szabadkai születésű Vas Albina, akivel Kertész 42 évet élt együtt. Ez idő alatt ő tartotta el férjét, hitt a tehetségében és állt Kertész mögött, amíg annak legismertebb műve meg nem született. Albina hét idegen nyelven beszélt, vörös körmeivel teherautósofőrként, majd pincérként kereste meg a kenyérrevalót. De ki volt ő, aki 16 éves korában már özvegy, megtapasztalja a szabadkai gettót, majd a pesti Gestapót, később a kistarcsai kitelepítést? A nő, akinek vagyonát, lakását háromszor is elkobozták, de életerejét, életkedvét és szeretni tudását senki nem tudta elvenni tőle? Mindez kiderül Spiró György esszéjének színpadi adaptációjából, Csákányi Eszter ihletett tolmácsolásában.
Aranyoskám
szeptember 16., Madách Színház
Ez egy igazán rég várt bemutató! Sokak kedvence az azonos című, 1982-ben készült Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai filmvígjáték, melyben Dustin Hoffman nyújtott felejthetetlen alakítást mint Michael Dorsey, a megszállott színész, aki a színházról mindent tud, mindent meg is tanít növendékeinek, a való életről azonban bőven van mit tanulnia. Amikor férfiként nem érvényesül, brahiból, hirtelen ötlettől vezérelve női ruhát húz, a karakter pedig önálló életre kel… A musicalváltozatban megmaradt a film humora és romantikája, ehhez jön az Alul semmi és a Nők az idegösszeomlás szélén zeneszerzőjeként Magyarországon is ismert David Yazbek remek muzsikája, valamint nem is egy remek szereposztás, benne Szemenyei János, Peller Anna, Csákányi Eszter, Sáfár Mónika, Hajdu Steve és Balla Eszter, a siker tehát garantált.
Esőember
szeptember 17., Győri Nemzeti Színház
Egy finn rendező, a kuopiói színház egykori igazgatója, Pekka Laasonen rendezésében láthatják a győri nézők az Esőembert, amely a négy Oscar-díjas 1988-as film színpadi változata. Dustin Hoffmann és Tom Cruise testvérpárosát a Kisfaludy-teremben Posonyi Takács László és Kolnai Kovács Gergely alakítja, de a történet hangsúlyai változatlanok. Az Esőember az alkotók szerint a szeretet felé vezető útról, két egymásra utalt testvér egymásra találásáról, két világ közeleségéről szól – és arról a felszabadulásról, amit az anyagi világtól való megszabadulás jelenthet.
Bálna
szeptember 17., Átrium
Brasch Bence első zenés színdarabját maga rendezi olyan kollégáinak, mint Ágoston Katalin, Debreczeny Csaba, Szinetár Dóra vagy Tornyi Ildikó. Ígéretes és nem kevés humoros pillanatot rejtő az alaphelyzet: Bokor Bonifác, a harminchoz közeledő író élete főművét megosztja azzal a színházigazgatóval, akivel pár hónapja ismét hajlandó szóba állni. A mű azonban nem éri el a kívánt hatást, hiszen Molnár igazgató úr egy könnyed, szórakoztató musicalt vár tőle. Bonifác nem hajlandó szembemenni saját ízlésével és elképzeléseivel, ezért egy interjúban azzal ironizál, hogy egy bálnáról ír mesemusicalt. Ez sajnos nagyon megtetszik az igazgatónak, aki meggyőző stílusával és némi pénzzel ráveszi, hogy megírja a Bálna című musicalt. Egy „színház a színházban” előadás készül tehát, amely a nézőket oly nagyon izgató világba, a színfalak mögé visz.
Fajankó
szeptember 19., Jurányi-ház
,,Meghatározó filmes élményem egy amerikai független alkotás, a Plasztik szerelem, ami az egyik fontos inspirációs forrásom volt a darab megírásakor. Egy kevésbé hangsúlyos motívuma nagyon becsípődött nekem. Saját tapasztalatom és a generációm, a mostani harmincasok történeteiben is gyakran látom visszaköszönni ezt: szenvedünk a gyerekkorban átélt traumák, a családi tabuk feldolgozatlansága miatt. Kétségbeesett küzdelmet folytatunk saját magunk megtalálásáért úgy, hogy közben megtagadjuk a szüleinket, elítéljük őket a hibáikért, amiket aztán újra és újra elkövetünk a saját életünkben mi is. Szorongunk, magányosak, gyökértelenek vagyunk. Olyan ördögi körnek tűnik ez, amit csak akkor van esélyünk megszakítani, ha már annyira mélyre ástuk magunkat az elkerülhetetlen gödrünkben, hogy lehetetlennek tűnik a folytatás” – fogalmazott a darab írója, Németh Nikolett. Az ő hősei, Jankó és Bandi azonban kapnak egy esélyt. A testvérpár szerepében Vilmányi Benett és Chován Gábor látható, az előadás rendezője Kovács Dániel Ambrus.
Ők tudják, mi a szerelem
szeptember 22., Nemzeti Színház
„Nézze, milyen szép asszony most is az anyám, fehér hajjal. Őt szeretném eljátszani!” – mondta Tolnay Klári, amikor a fiatal Hubay Miklós azt kérdezte az akkor negyvenes éveiben járó művésznőtől, volna-e valami eddig megvalósítatlan szerepálma. Tolnay hozzátette: „Tudja, én olyan szerepet szeretnék, amelyben öregen is vonzom a férfiakat, süssön belőlem a… az Eros!” Ebből a beszélgetésből született az Ők tudják, mi a szerelem, amelynek témáját Hector Berlioz emlékirataiból merítette. A zeneszerző élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és mindkettejükből előtörnek a rég eltemetett érzések, az ifjonti hevület és a kiolthatatlan szenvedély. Az ősbemutató előadás olyan sikeres volt, hogy negyven évig játszották, és mindketten „beleöregedtek” szerepeikbe. Hosszú sikerszériát kívánunk Blaskó Péter és Udvaros Dorottya párosának!
Szerelem
szeptember 23., Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros)
A magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb darabja Barta Lajos Szerelem című színműve. Leggyakrabban a magyar három nővérként emlegetik, azonban a Szalay lányok nem Moszkvába, hanem egész egyszerűen házasodni készülnek legalább akkora elszántsággal, mint Csehov figurái. Nagy bánatukra környezetükben azonban alig akad házasulandó fiatalember. A dunaújvárosi társulathoz olyan vendégművészek érkeznek, mint a marosvásárhelyi színház művésze, László Csaba, Szabadkáról Kalmár Zsuzsa és Grgity Nikoletta, az Örkény Színházból Kerekes Éva, aki pedig a csapatot összefogja, a Kassai Thália Színház igazgató-rendezője, Czajlik József. Igazi szupercsapat a szélrózsa minden irányából!
Túszopera
szeptember 24., Trafó
1973-ban Balassagyarmaton egy magas rangban levő határőr tiszt két fia az apjuk páncélszekrényéből ellopott fegyverekkel egy leánykollégium lakóit ejtette túszul. Többek között azt követelték, hogy Nyugatra juthassanak. A túszdráma öt napig tartott, a Pintye fiúkkal a helyi kórház pszichiátere, a közelmúltban elhunyt dr. Samu István próbált tárgyalni. Az ügy megoldására több variációt is kigondoltak a hatóságok, végül az idősebb fiút egy mesterlövész lelőtte, a fiatalabbat pedig elfogták a rendőrök, és tíz évet kapott. A történetből Gazdag Gyula készített 1988-ban játékfilmet Végh Antal műve alapján Túsztörténet címmel. Gryllus Samut, Varga Vincét és a MuPATh csapatát Hatala Csenge Hírzárlat című dokumentumregénye inspirálta. Az online térből ezúttal a Trafó terébe lépő kortárs kamaraopera-játék a szabadság és a diktatúra működéséről szól, célja pedig az, hogy a történelmi eseményen keresztül rálássunk, megértsük és feldolgozzuk emberi és hatalmi viszonyainkat.
Communio Fratrum/Fekvő nyolcas
szeptember 28., Nemzeti Táncszínház
Double bill a Nemzeti Táncszínházban. Déri András a Communio Fratrumban a Mysterium Cosmographicum című produkciójának szakrális tematikáját folytatja a szerzetesek testvériségéből, életmódjából és spirituális gyakorlatából inspirálódva. „Egy újabb magányos performansz… nem, ez egy kettős. Új életszakaszba lépek. Nem vagyok már gyerek, tinédzser, főiskolás, egyetemista. Nő vagyok. Anya leszek” – fogalmaz Szűcs Dóra Ida, aki a Fekvő nyolcasban az idő múlásának észrevehetetlenségét járja körül, azt, hogyan érzékeljük a változást egy folyamatban, megragadható-e a pillanat, és jelen tudunk-e lenni az átalakulásban.
Játék a kastélyban
szeptember 30., Szegedi Nemzeti Színház
„Anekdóta három felvonásban” – írja a Molnár az alcímben. És valóban az, már a darabötlet is anekdotikus. Darvas Lili, Molnár felesége ugyanis épp a korrepetitorával gyakorolt, amikor az írót meglátogatta az ügynöke. Beszélgetésük alatt a szomszéd szobából Darvas Lili heves szerelmi vallomása hallatszott át – a szerepét tanulta. Ebből lett az olasz tengerparti kastélyban játszódó különös történet, amelyből megtudhatjuk, milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni – de megkönnyítésére maga a szerző ad kiváló tanácsokat, sőt a felvonásvégekről is lehet tőle tanulni egyet-mást: hogy kinek a péntek, kinek a kedd a rossz napja, hogy nem árt telegrafálni, mielőtt valahova megérkezik az ember, és legfőképp azt, hogy „Nem szabad a legjobbat akarni. Elég a jó is.” Az előadás rendezője: Bezerédi Zoltán.
A nyitóképen jelenet a Fajankó című előadásból. Forrás: Thealter
