Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, hogy 2025-öt Klebelsberg Kunó születésének 150., Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánítsa. Emellett megteremtődtek a jogszabályi feltételei annak, hogy integrálják a közgyűjteményeket, és kötött könyvárrendszert vezetnek be

Klebelsberg Kuno MTI.jpg
Klebelsberg Kunó mellszobra Székesfehérváron, a Zichy ligetben. Fotó: Faludi Imre / MTVA Bizományosi

Emlékévek

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 2025. év Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánításáról szóló kormányzati határozati javaslatot, Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából. Az országgyűlési határozat szerint gróf Klebelsberg Kunó kiemelkedő kultúr- és tudománypolitikus volt, aki egyszerre tűzte ki célul a tudományos intézményrendszer és az iskolahálózat nagyarányú fejlesztését.

Klebelsberg 1922-től 1931-ig tartó vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején rendkívüli munkát végzett, oktatás-, tudomány-, sport- és kulturális politikája máig ható, maradandó értékeket teremtett; azon 20. századi magyar államférfiak közé tartozik, akik szellemi hagyatéka megkerülhetetlen – áll az indoklásban. Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy Klebelsberg Kunó születése 150. évfordulójának megünneplésével méltó módon lehessen tisztelegni szellemi nagysága és államférfiúi erényei előtt.

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította a kormány kezdeményezésére a 2025-ös évet, a kiemelkedő magyar író születésének 200. évfordulója alkalmából. Az indoklás szerint Jókai Mór munkássága és máig ható eleven szellemi öröksége kultúránk kitörölhetetlen része, a vele való foglalkozás az anyanyelvápolás, az identitásőrzés nemzetmegtartó feladatának is minőségi forrása lehet.

Integrálják a közgyűjteményeket és kötött könyvárrendszert vezetnek be

A módosítás megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódva, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működjön tovább, elősegítendő a közgyűjteményi rendszer hatékonyságának növelését.

Bevezetik a kötött könyvárrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott, maximum tízszázalékos árengedmény mellett értékesíthessék a könyveiket.