Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő

Jómódú vallásos zsidó családban született 1883. szeptember 4-én Budapesten. Fiatal korában kikeresztelkedett, nevét Zobelről Czóbelre magyarosította, keresztapja Csók István festő volt. Képzőművészeti tanulmányait érettségi után, 1902 nyarán kezdte meg a nagybányai szabadiskolában Iványi Grünwald Béla tanítványaként. Még ebben az évben beiratkozott a müncheni akadémiára, egy év múlva pedig a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. A fauve-ok, a Louis Vauxcelles francia kritikus által elkeresztelt „vadak” csoportjának (Matisse, Derain, Dufy, Braque) első kiállításán három képpel szerepelt az Őszi Szalonon (Salon d’Automne) 1905-ben.

Magyarországra hazatérve 1907–1912 között Kernstok Károly nyergesújfalui telepén alkotott. Részt vett a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) megalakításában, majd 1909-ben tagja lett a Nyolcak csoportjának. Ekkorra kialakult sajátos, egyéni stílusa, képei a világos és a sötét színfoltok tagolt rendjéből születtek, s a lényeget emelték ki. Az első világháború Franciaországban érte. Hamarosan el kellett hagynia Párizst, a Montparnasse-on bérelt műtermét lefoglalták, képeit elárverezték. A háború alatt a hollandiai Bergenben élt, amszterdami kiállításokon vett részt, itt készült a Labdát tartó fiú és A bergeni lelkész című festménye. Bergen után 1919-ben Berlinbe, majd 1925-ben ismét Párizsba költözött, itt festett jelentősebb művei az Álarc és mandolin, Gyümölcscsendélet, Ülő akt és a Párizsi utca voltak. 1927-ben sikeres kiállítása volt a New York-i Brummer Galleryben. 1940-ben másodszor is megnősült, feleségül vette az ugyancsak festő Modok Máriát. A második világháborút követően Párizsban éltek, de a nyarakat Szentendrén töltötték.

Nemzetközi szereplései mellett rendszeresen részt vett hazai tárlatokon. 1945–1947 között szerepelt az Európai Iskola kiállításain, és bár szorosan nem tartozott semmilyen csoportosuláshoz, rendszeresen részt vett a szentendrei művészek rendezvényein. Kiállított a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagjaival együtt. Jelentősebb kései vásznai: Szentendrei Vénusz, Fő tér, Csendélet chiantis üveggel, Rózsaszín ruhás lány.

Gazdag témaválasztása hagyományosnak tekinthető: önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett. Egyaránt hatott rá a posztimpresszionizmus, a fauve, a német expresszionizmus és a kubizmus is. Korai alkotói periódusától kezdve foglalkozott nagy méretű akvarellekkel, amelyeknél kihasználta a gyorsan száradó anyag lehetőségeit: szélesen és lendületesen fedve be a felületet születtek meg a karaktert erőteljesen megragadó, expresszív hatású portréi.

1975-ben ő maga nyitotta meg a múzeumot, amelyet születésének centenáriumán egy új épületszárnnyal bővítettek.

Művészi munkáját 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1958-ban érdemes, 1963-ban (más forrás szerint 1968-ban) kiváló művész lett. 1974-ben Szentendre díszpolgárává választották. Szinte élete végéig aktív volt, hajlott korában is kerékpáron rótta Szentendre utcáit. A legfranciásabb magyar festőnek tartott Czóbel 1976. január 30-án halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik, síremléke Farkas Aladár szobrászművész alkotása.

Teljes életművét az 1971-es, Műcsarnokban rendezett kiállítás után több mint három évtizeddel, 2014-ben mutatták be újra a szentendrei MűvészetMalomban Czóbel, egy francia magyar címmel. Képei 2013-ban a párizsi Musée dʼOrsay Allegro Barbaro című magyar kiállításának is fontos részét alkották, 2015-ben a Balassi Intézet galériájában és a Szolnoki Galériában is rendeztek kiállítást műveiből. A felújított szentendrei Czóbel Múzeumban az Újragondolt Czóbel címmel 2016-ban nyílt állandó kiállításán néhány olyan újonnan feltárt képét is bemutatták, amelyek addig egy másik munka hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadtak. A 2023-ban rendezett Paletták című tárlata a nagy érdeklődésre tekintettel egészen 2025 januárjáig tartott.

2024-ben a Kislány ágy előtt című 1905-ös korai remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria téli árverésén. 2025 márciusában Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra címmel nyílt új kiállítása a tavaly 50 éves Czóbel Múzeumban. Az eseményre jelent meg a Mágikus kör című tanulmánykötet, amely az elmúlt évek Czóbel-kiállításainak tanulságait dolgozza fel, külön kitérve feleségével, Modok Máriával, illetve pályatársaival, Kernstok Károllyal és Hatvany Ferenccel való kapcsolatára.

Címlapfotó: Czóbel Béla Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor